2026. június 10. szerda
Gréta, Margit
2012.01.22.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Csonka János gépészmérnök (1852-1939) születésének 160. évfordulóján emlékmúzeum nyílt vasárnap Budapesten, a XI. kerületben. A kiállítás abban a házban tekinthető meg, ahol a feltaláló eredeti autószerelő műhelye, majd gépgyára működött.
A múzeum családi összefogással nyílhatott meg.
A kiállítás nem csupán technikatörténeti szempontból érdekes, hanem a családi összefogás erejét is mutatja, azt, hogy mire képes egy olyan család, amely büszke felmenőire, hagyományaira, örökségére. Csonka János utódai 20 éven át küzdöttek az emlékmúzeum létrehozásáért, igazi értéket teremtve.
Csonka János leginkább a karburátor (porlasztó) feltalálójaként ismert, jóval kevesebben ismerik a közlekedési szabályzat kidolgozásban, az autóvezetői oktatás bevezetésében és a benzinkúthálózat szervezésében betöltött szerepét.
A Ford T-modell 25 évig volt szolgálatban.
1900 őszén indultak el az első levélgyűjtő motoros triciklik Budapesten, közöttük olyanok, amelyek a feltaláló tervei alapján készültek. Öt évvel később, 1905. május 31-én indult el 2000 kilométeres próbaútjára a történelmi Magyarország területén a Csonka János tervezte csomagszállító postakocsi. Az előírt távot kilenc nap alatt tette meg, átlagsebessége 26 kilométer volt óránként, csúcssebessége pedig elérte az óránkénti 35 kilométert.
A Ford T-modellje három évvel később jelent meg; a Csonka János által tervezett automobilt megbízhatósága miatt a postások Doxának becézték. Az első forgalomba állított modell 25 évig szolgált és félmillió kilométert tett meg.
Csonka Lívia, a feltaláló unokája, a Csonka János Alapítvány titkára a múzeum létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy családi hagyatékban lévő oklevelek, dokumentumok, érmek, fényképek kerültek a gyűjteménybe, de vásároltak magángyűjtőktől, és sikerült eredeti motorokat, szerszámgépeket is szerezni. A múzeumba került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről egy eredeti 1905-ös postai csomagszállító automobil, valamint egy, a porlasztó két feltalálóját, Csonka Jánost és Bánki Donátot ábrázoló nagyméretű pannó is.
A múzeum számos program színtere lesz.
"Nem a nagyapámnak, hanem egy értékes embernek akartam emléket állítani" - hangsúlyozta Csonka Lívia, hozzátéve, hogy a múzeumban számos rendezvényt szeretnének majd tartani. "Ez azért lenne hasznos, mert egy olyan világban, amely a számítógépre épül, nagyon kevés fiatal érdeklődik a természettudományok iránt. Valamilyen módon meg kell szerettetni a fiatalokkal a műszaki dolgokat" - jegyezte meg a Csonka Lívia, akinek reményei szerint ebben is közrejátszhat az emlékmúzeum, valamint az itt szervezett programok.
Csonka János Szegeden született 1852. január 22-én.
Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás, majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Folyamatosan képezve magát nyerte el a Budapesti Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet 1925-ös nyugállományba vonulásáig 48 éven át töltött be. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki Kamara 1924-ben gépészmérnökké nyilvánította.
Csonka János volt a porlasztó egyik feltalálója, az első magyar gépjármű (postaszállító tricikli), a postaszállító gépkocsi, számos szerszámgép, petróleum-, gáz- és benzinüzemű motor tervezője. Nyugdíjasként önálló gépműhelyt létesített 1925-ben, amely 1938-ban gyárrá, a későbbi Kismotor- és Gépgyárrá bővült. Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül Csonka János nevéhez.
(MTI)
A múzeum családi összefogással nyílhatott meg.
A kiállítás nem csupán technikatörténeti szempontból érdekes, hanem a családi összefogás erejét is mutatja, azt, hogy mire képes egy olyan család, amely büszke felmenőire, hagyományaira, örökségére. Csonka János utódai 20 éven át küzdöttek az emlékmúzeum létrehozásáért, igazi értéket teremtve.
Csonka János leginkább a karburátor (porlasztó) feltalálójaként ismert, jóval kevesebben ismerik a közlekedési szabályzat kidolgozásban, az autóvezetői oktatás bevezetésében és a benzinkúthálózat szervezésében betöltött szerepét.
A Ford T-modell 25 évig volt szolgálatban.
1900 őszén indultak el az első levélgyűjtő motoros triciklik Budapesten, közöttük olyanok, amelyek a feltaláló tervei alapján készültek. Öt évvel később, 1905. május 31-én indult el 2000 kilométeres próbaútjára a történelmi Magyarország területén a Csonka János tervezte csomagszállító postakocsi. Az előírt távot kilenc nap alatt tette meg, átlagsebessége 26 kilométer volt óránként, csúcssebessége pedig elérte az óránkénti 35 kilométert.
A Ford T-modellje három évvel később jelent meg; a Csonka János által tervezett automobilt megbízhatósága miatt a postások Doxának becézték. Az első forgalomba állított modell 25 évig szolgált és félmillió kilométert tett meg.
Csonka Lívia, a feltaláló unokája, a Csonka János Alapítvány titkára a múzeum létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy családi hagyatékban lévő oklevelek, dokumentumok, érmek, fényképek kerültek a gyűjteménybe, de vásároltak magángyűjtőktől, és sikerült eredeti motorokat, szerszámgépeket is szerezni. A múzeumba került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről egy eredeti 1905-ös postai csomagszállító automobil, valamint egy, a porlasztó két feltalálóját, Csonka Jánost és Bánki Donátot ábrázoló nagyméretű pannó is.
A múzeum számos program színtere lesz.
"Nem a nagyapámnak, hanem egy értékes embernek akartam emléket állítani" - hangsúlyozta Csonka Lívia, hozzátéve, hogy a múzeumban számos rendezvényt szeretnének majd tartani. "Ez azért lenne hasznos, mert egy olyan világban, amely a számítógépre épül, nagyon kevés fiatal érdeklődik a természettudományok iránt. Valamilyen módon meg kell szerettetni a fiatalokkal a műszaki dolgokat" - jegyezte meg a Csonka Lívia, akinek reményei szerint ebben is közrejátszhat az emlékmúzeum, valamint az itt szervezett programok.
Csonka János Szegeden született 1852. január 22-én.
Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás, majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Folyamatosan képezve magát nyerte el a Budapesti Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet 1925-ös nyugállományba vonulásáig 48 éven át töltött be. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki Kamara 1924-ben gépészmérnökké nyilvánította.
Csonka János volt a porlasztó egyik feltalálója, az első magyar gépjármű (postaszállító tricikli), a postaszállító gépkocsi, számos szerszámgép, petróleum-, gáz- és benzinüzemű motor tervezője. Nyugdíjasként önálló gépműhelyt létesített 1925-ben, amely 1938-ban gyárrá, a későbbi Kismotor- és Gépgyárrá bővült. Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül Csonka János nevéhez.
(MTI)