Szarajevó legrégebbi és legnagyobb presztízsű kulturális intézményeinek működése komoly veszélybe került, sorra zárnak be a nemzeti gyűjtemények a három etnikai közösség véget nem érő vitái és az állami támogatás elapadása miatt - adta hírül a The Associated Press.


Bosznia-Hercegovina fővárosában nem most kezdődtek a bajok, az intézmények évek óta komoly anyagi gondokkal küszködnek. Az összesen hét bezárt kulturális intézmény közt találjuk a 125 éves Nemzeti Múzeumot is, melynek rangos gyűjteménye olyan kincseket őriz, mint a II. világháborút is túlélő, 1350-ből származó héber kódex, a szarajevói Aggáda.

"Elképesztően nehéz helyzetben vagyunk, melyből reményünk sincs kiutat találni" - véli a Nemzeti Könyvtár igazgatója, Bedita Islamovic, aki alig egy hete végül az intézmény bezárása mellett döntött, miután a 400 ezer műtárgyat őrző Történeti Múzeum is hasonló sorsra jutott.

A Nemzeti Múzeum a szakaszos bezárás mellett döntött.

A Nemzeti Galéria kapujára 2011 nyarán került ki a "zárva" tábla, de a Nemzeti Múzeum is kilátástalan helyzetbe került. A múzeum vezetősége végül a szakaszos bezárás mellett döntött, miután támogatás hiányában jó ideje képtelen kifizetni a közüzemi számláit, és ezáltal nem tudja biztosítani se a zavartalan múzeumi munkát, se a látogatók fogadását.

"Önhibánkon kívül kerültünk ebbe a helyzetbe. Egy politikai csatározás kellős közepén találtuk magunkat. A múzeumbezárások gondja politikai üggyé vált" - nyilatkozta Adnan Busuladzic, a bosznia-hercegovinai Nemzeti Múzeum igazgatója.

Az intézménybezárások fő oka az, hogy az ország szerb, horvát és bosnyák népessége és azok parlamenti képviselői képtelenek megállapodni arról, hogyan őrizzék és kezeljék Bosznia-Hercegovina közös kulturális örökségét.

Az etnikai viták és a közös finanszírozás hiánya nehezítik a megoldást.

Az ország viharos történelme során alapított hét rangos kulturális intézmény ugyanis az 1992 és 1995 közötti boszniai háború után gyakorlatilag kezelő és felügyeleti szerv nélkül maradt. A daytoni szerződés az országot - az etnikai vonalak mentén - két ún. entitásra osztotta, melyeket csak egy korlátozott hatalommal bíró központi kormány köt össze.

Közös Kulturális Minisztérium és szabályozás híján a kormányt semmi sem kötelezi a nemzeti örökség kezelésére, ráadásul a kérdést illetően a bosnyákok és a szerbek is ellentétes állásponton vannak. A szerb vezetők kifejezetten ellenzik a közös fenntartást, mivel szerintük a három etnikumnak külön öröksége van. A bosnyákok ezzel szemben úgy vélik, a nemzeti kincsek közös ápolása a legfőbb eszköz a területi és kulturális egység megőrzésére, elherdálásuk csak újabb széthúzáshoz és konfliktushoz vezethet.