2025. december 18. csütörtök
Auguszta
2025.12.18.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Két zsidó ismerősének akart keresztlevelet kiállítani, de végül 42-en vártak rá a parókia előtt... meséli Máthé Elek református lelkész történetét Végső István történész, aki kutatta a 130 éve született lelkipásztor életét.
Az eset miatt Ravasz László püspök dörgedelmes levélben bírálta Máthé Eleket, aki nem várta meg, mi lesz az egyházvezetés döntése vele szemben, maga tette le palástját. Ezt követően politikusnak állt, de a parlamentbe nem jutott be. Dolgozott a Magyar Világszövetségének, és a külügyminisztériumban is. Mindemellett műfordításokat is készített. Bár élete utolsó szakaszában a palástját letette, hitét nem hagyta el. Végső István történésszel beszélgetünk.
Máthé Elek református lelkész és Dobos Matild gyermekeként született. Tizenhat éves volt, amikor édesapja elhunyt. 1913 és 1917 között teológiai tanulmányokat folytatott a budapesti Református Teológiai Akadémián, emellett klasszika-filológiai tanulmányokat is végzett, egyik osztálytársa Kerényi Károly volt. 1917-ben tette le segédlelkészi vizsgáit, lelkésszé 1920-ban szentelték. Az első világháború után tanulmányait Skóciában, Glasgowban folytatta. Több hosszabb utazást tett Görögországban és Olaszországban. 1926-ban tanár lett a budapesti Református Gimnáziumban, Devecseri Gábor is a tanítványa volt, aki többek közt az ő hatására fordult az antik irodalom felé.
Az 1930-as évek végén Kiskunhalason volt lelkész, ezt az állását 1945-ig töltötte be, politikai szerepvállalása miatt lemondott. 1940-ben körutazást tett az Amerikai Egyesült Államokban, meglátogatta az ottani magyar református egyházközségeket, az utolsó Európa felé tartó, menetrendszerűen közlekedő hajóval tért haza. Úti élményeit egy könyvben foglalta össze (e könyv egyetlen önállóan megjelent munkája), valamint elkészítette az amerikai magyar települések térképét is. 1945-ben belépett a Magyar Radikális Pártba, s az elnöki tanács tagja lett. 1945-től nyugdíjazásáig a Magyarok Világszövetsége munkatársa volt.
Igen szerteágazó műfordítói tevékenységet folytatott, magyarra ültette többek közt Walter Scott, Upton Sinclair, Plutarkhosz, Ernest Hemingway, Arthur Miller és F. Scott Fitzgerald munkáit. Számos klasszika-filológiai, illetve irodalomtörténeti, irodalomtudományi cikket publikált többek közt a Nagyvilág, a Köznevelés és a Theologiai Szemle hasábjain.Máthé Elek református lelkész és Dobos Matild gyermekeként született. Tizenhat éves volt, amikor édesapja elhunyt. 1913 és 1917 között teológiai tanulmányokat folytatott a budapesti Református Teológiai Akadémián, emellett klasszika-filológiai tanulmányokat is végzett, egyik osztálytársa Kerényi Károly volt. 1917-ben tette le segédlelkészi vizsgáit, lelkésszé 1920-ban szentelték. Az első világháború után tanulmányait Skóciában, Glasgowban folytatta.
Több hosszabb utazást tett Görögországban és Olaszországban. 1926-ban tanár lett a budapesti Református Gimnáziumban, Devecseri Gábor is a tanítványa volt, aki többek közt az ő hatására fordult az antik irodalom felé. Az 1930-as évek végén Kiskunhalason volt lelkész, ezt az állását 1945-ig töltötte be, politikai szerepvállalása miatt lemondott. 1940-ben körutazást tett az Amerikai Egyesült Államokban, meglátogatta az ottani magyar református egyházközségeket, az utolsó Európa felé tartó, menetrendszerűen közlekedő hajóval tért haza. Úti élményeit egy könyvben foglalta össze (e könyv egyetlen önállóan megjelent munkája), valamint elkészítette az amerikai magyar települések térképét is. 1945-ben belépett a Magyar Radikális Pártba, s az elnöki tanács tagja lett. 1945-től nyugdíjazásáig a Magyarok Világszövetsége munkatársa volt.
Dr. Máthé Elek síremléke a Farkasréti temetőben
Dr. Máthé Elek síremléke a Farkasréti temetőben
Igen szerteágazó műfordítói tevékenységet folytatott, magyarra ültette többek közt Walter Scott, Upton Sinclair, Plutarkhosz, Ernest Hemingway, Arthur Miller és F. Scott Fitzgerald munkáit. Számos klasszika-filológiai, illetve irodalomtörténeti, irodalomtudományi cikket publikált többek közt a Nagyvilág, a Köznevelés és a Theologiai Szemle hasábjain.
Az eset miatt Ravasz László püspök dörgedelmes levélben bírálta Máthé Eleket, aki nem várta meg, mi lesz az egyházvezetés döntése vele szemben, maga tette le palástját. Ezt követően politikusnak állt, de a parlamentbe nem jutott be. Dolgozott a Magyar Világszövetségének, és a külügyminisztériumban is. Mindemellett műfordításokat is készített. Bár élete utolsó szakaszában a palástját letette, hitét nem hagyta el. Végső István történésszel beszélgetünk.
Máthé Elek református lelkész és Dobos Matild gyermekeként született. Tizenhat éves volt, amikor édesapja elhunyt. 1913 és 1917 között teológiai tanulmányokat folytatott a budapesti Református Teológiai Akadémián, emellett klasszika-filológiai tanulmányokat is végzett, egyik osztálytársa Kerényi Károly volt. 1917-ben tette le segédlelkészi vizsgáit, lelkésszé 1920-ban szentelték. Az első világháború után tanulmányait Skóciában, Glasgowban folytatta. Több hosszabb utazást tett Görögországban és Olaszországban. 1926-ban tanár lett a budapesti Református Gimnáziumban, Devecseri Gábor is a tanítványa volt, aki többek közt az ő hatására fordult az antik irodalom felé.
Az 1930-as évek végén Kiskunhalason volt lelkész, ezt az állását 1945-ig töltötte be, politikai szerepvállalása miatt lemondott. 1940-ben körutazást tett az Amerikai Egyesült Államokban, meglátogatta az ottani magyar református egyházközségeket, az utolsó Európa felé tartó, menetrendszerűen közlekedő hajóval tért haza. Úti élményeit egy könyvben foglalta össze (e könyv egyetlen önállóan megjelent munkája), valamint elkészítette az amerikai magyar települések térképét is. 1945-ben belépett a Magyar Radikális Pártba, s az elnöki tanács tagja lett. 1945-től nyugdíjazásáig a Magyarok Világszövetsége munkatársa volt.
Igen szerteágazó műfordítói tevékenységet folytatott, magyarra ültette többek közt Walter Scott, Upton Sinclair, Plutarkhosz, Ernest Hemingway, Arthur Miller és F. Scott Fitzgerald munkáit. Számos klasszika-filológiai, illetve irodalomtörténeti, irodalomtudományi cikket publikált többek közt a Nagyvilág, a Köznevelés és a Theologiai Szemle hasábjain.Máthé Elek református lelkész és Dobos Matild gyermekeként született. Tizenhat éves volt, amikor édesapja elhunyt. 1913 és 1917 között teológiai tanulmányokat folytatott a budapesti Református Teológiai Akadémián, emellett klasszika-filológiai tanulmányokat is végzett, egyik osztálytársa Kerényi Károly volt. 1917-ben tette le segédlelkészi vizsgáit, lelkésszé 1920-ban szentelték. Az első világháború után tanulmányait Skóciában, Glasgowban folytatta.
Több hosszabb utazást tett Görögországban és Olaszországban. 1926-ban tanár lett a budapesti Református Gimnáziumban, Devecseri Gábor is a tanítványa volt, aki többek közt az ő hatására fordult az antik irodalom felé. Az 1930-as évek végén Kiskunhalason volt lelkész, ezt az állását 1945-ig töltötte be, politikai szerepvállalása miatt lemondott. 1940-ben körutazást tett az Amerikai Egyesült Államokban, meglátogatta az ottani magyar református egyházközségeket, az utolsó Európa felé tartó, menetrendszerűen közlekedő hajóval tért haza. Úti élményeit egy könyvben foglalta össze (e könyv egyetlen önállóan megjelent munkája), valamint elkészítette az amerikai magyar települések térképét is. 1945-ben belépett a Magyar Radikális Pártba, s az elnöki tanács tagja lett. 1945-től nyugdíjazásáig a Magyarok Világszövetsége munkatársa volt.
Dr. Máthé Elek síremléke a Farkasréti temetőben
Dr. Máthé Elek síremléke a Farkasréti temetőben
Igen szerteágazó műfordítói tevékenységet folytatott, magyarra ültette többek közt Walter Scott, Upton Sinclair, Plutarkhosz, Ernest Hemingway, Arthur Miller és F. Scott Fitzgerald munkáit. Számos klasszika-filológiai, illetve irodalomtörténeti, irodalomtudományi cikket publikált többek közt a Nagyvilág, a Köznevelés és a Theologiai Szemle hasábjain.