2025. május 8. csütörtök
Mihály
2025.05.07.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A magyar munkaszolgálat és annak embertelen eszmeisége, vagyis, hogy magyar állampolgárok, akik zsidó származásúak, kezébe nem adunk fegyvert, de a frontra hajtjuk őket világhírre tett szert. Az európai holokauszt egyik sarokköve lett ez a fajta embertelen honvédelmi törvénnyel (1939:II.tc.) alátámasztott nyílt zsidóüldözés. Megfelelő ruházat nélkül, rossz ellátás mellett a helyenként aknamezőre hajtott „lapátos” hadsereg képe filmeken, szépirodalmi műveken egyaránt visszaköszönt.
Ám az, hogy valójában mi is történt a zsidó munkaszolgálatosokkal, muszosokkal miként kell értékelnünk az akkor történteket ahhoz az eddig született munkák nem voltak elegendőek?! Egy részük a munkásmozgalmi időkben, a szocializmusban születtek, mások csak részkérdéseket feszegettek. Veszprémy László Bernát történész, holokauszt-kutató Piszkos munka – A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon.című könyve kellett ahhoz, hogy a magyar történettudomány egyre közelebb kerülhessen ahhoz, hogy kimondható legyen, megkerülhetetlen, teljes körű történeti feldolgozás született a magyar munkaszolgálatról.
Magyar Királyi Honvédség 209/18 honvéd tábori vegyes munkásszázad (Kép forrása: Fortepan / Névai János)
Veszprémy bevallottan nem hadtörténész, de a holokausztkutatóként kiemeleten fontos számára is ez a terület és ennek vizsgálata. Hihetetlenül nagy mennyiségi új forrást dolgozott fel a hozzáférhető levéltári, adattári dokumentumokból. A meglévő szakirodalmat is nagyon jól használta, kritikusan kezelte az elfogult munkákat is. öt fejezeten át vezet be minket a magyar munkaszolgálat történetébe. Több mint háromszáz oldalon át tanulmányozhatjuk ennek a különleges, fegyvertelen „katonai” szolgálat történetét, forrásait és szakirodalmát.
Visszaemlékezések, népbírósági perek, honvédelmi, rendvédelmi és közigazgatási források bevonásával egészen apró részletektől a nagy fókuszon át minden kérdéskört feldolgozott 1939 és 1945 között. Nem titkoltan elsősorban a perek töménytelen adatmennyiségét akarta feldolgozni. Mintegy négyszáz peranyagot vizsgált át tüzetesen a szerző ehhez a munkához.
„Önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra”? Magyarázat-kísérletek a háborús erőszakra című fejezet magyarázatkísérlete a megmagyarázhatatlan brutalitásra az üldözöttekkel szemben. Szadisták, hajlamok, ösztönök, propaganda stb. között próbálja megtalálni a választ. Végül leginkább Émile Durkheim anómiaelmélete, a társadalmi változások idegrendszerre adott válaszai mellett teszi le a garast. Rengeteg esetpéldán vezet persze ehhez az út, ahol a keretlegények, sorozatgyilkosságok, kínzások révén kapunk képet a magyar történelem, hadtörténet egyik legsötétebb fejezetéről.
Munkaszolgálatosok 1941-ben (Kép forrása: Fortepan / MZSL/Magyar Zsidó Levéltár)
„Zuhogott az egeken a hant” Sorozatgyilkosságok és tömeggyilkosságok című fejezet a címből adódó témakört dolgozza fel. Ezekből is kiemelten a dorosicsi, csevenkai, kiskunhalasi, pusztavámi és apafai tragédiákat emelte ki. Végleges konklúziója alapján bár magyar királyi honvédség egységeit érintették a borzalmas atrocitások, azokat német katonai vagy SS alakulatok követték el. Bár mindig voltak olyan időszakok, amikor magyar kollaboránsokat is próbáltak „bevonni”, ezek elsősorban koncepciós perek részei voltak. Az emberi mértékkel fel nem mérhető kín és szenvedés esetei nyílnak ki előttünk Veszprémy írása nyomán.
Érzékeny témát is feldolgoz a szerző. Váratlan elkövetők? Roma kerethonvédek és „kollaboráns” munkaszolgálatosok ügyei fejezet jól mutatja, hogy már megvan a kellő időtávolság a korszaktól. Hozzá lehet nyúlni az üldözöttek közötti kollaboráció- és más tabutémákhoz. A romák részvétele a zsidó holokausztban a népbírósági perekben kezdetben a közbeszéd részeivé váltak 1945 után, de a munkásmozgalmi időszakban végül elfedésre került.
„Hazug volt a rossz, mivel azt hitte, hogy ő jó”. Koncepciós perek és hamis vallomások fejezet újra megerősíti azt a már többször leszögezett megállapítást, hogy a kialakuló szocialista rendszer kereste a bűnbakokat, és bűnössé kívánt tenni bizonyos társadalmi rétegeket. Koncepciós perek kapcsán már számos megállapítást tett a szerző, de itt ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a forráskritikára milyen nagy mértékben van szükség. Politikai perek voltak a népbírósági eljárások, és így nem az igazságszolgáltatást, hanem az adott társadalmi-politikai pártérdekeket szolgálták.
Háborús főbűnösök felelősségrevonása. Balra áll Bárdossy László korábbi miniszterelnök, jobbra a mikrofonnál Rassay Károly korábbi politikus, lapszerkesztő. (kép forrása: Fortepan/Album045)
Ez utóbbi megállapítást tovább nyomatékosítja Veszprémy a „Zöldes szörnyek”, „a munkásosztály árulói” és „Horthy keretzsiványai”. Büntetőperek és a politika című fejezettel. Itt külön elemez bizonyos által (is) fontosnak ítélt pereket. Angyal János Endre (Hangya, Futura, KABSZ (Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség) vezető), Zalán Zoltán Béla (KABSZ, nyilas tag, ellenálló) több. mint zavaros ügyeinek alapos vizsgálata fontos kérdéseket boncolgatnak a Horthy és nyilas érák összetett politikai-közéleti kérdései kapcsán. De olyan történeti „csemegék” is elénk tárulnak, mint a „kollaboráns kisgazda” Dobi István népköztársasági elnök állítólagos keretlegény háttere, vagy az MSZMP-n belüli belső harcok és bizonyos magas pozícióban lévő megyei elvtársak egykori keretparancsoki ténykedése. A karaktergyilkosságok mellett kivégzéssel végződő, megfélemlítésekre is alkalmas ügyekre rátér. Ezek közül a leginkább Jány Gusztáv hadseregparancsnok – a doni katasztrófa és a munkaszolgálatosok tragédiája felelőssége – ügyében kapunk részletes képet a szerzőtől.
Jány Gusztáv egykori hadseregparancsnok a kivégzése előtt, 1947-ben (Kép forrása: Facebook)
Számos mítosszal is leszámol a szerző. A hatalmas mennyiségű forrást rendezve több hiedelem és félreértés kapcsán kapunk egyértelmű választ. Így például a keretlegény fogalmának eredete is kiderül. Igaz volt-e, hogy minden keretlegény szadista volt, esetleg voltak embermentők is köztük? Minden keret tagja sváb vagy nyilas volt, esetleg ennél sokkal összetettebb volt a helyzet?
De olyan rémtettekre is rávilágít, amelyek már-már feledésbe merültek. Kauschky György újbudai bornagykereskedő, a szekszárdi 104/5. számú tábori (zsidó) munkásszázad parancsnoka a legszadistább módon bánt szovjet területen lévő munkaszolgálatosaival. Dicsekedett feletteseinek, hogy milyen sok embert kínoztat és gyilkoltat meg, akiknek a hulláit, megkínzott testeit le is fotóztatta. Természetesen számtalan már tömeggyilkosság, halálmenet részletes – eddig helyenként nem is ismert – története is elénk tárul a könyv lapjain. A munkaszolgálatosok hétköznapjai, frontélete az építkezések, az aknaszedések és a sáncásások stb. gyötrelme is bemutatásra kerülnek. Közismert, de mégis döbbenetes tény, hogy a „szövetséges” német alakulatok is gyilkolták a magyar honvédség alakulataihoz tartozó munkaszolgálatosokat. És az sem lehanyagolható, hogy a muszosok közül nagyon sokan szovjet hadifogolytáborban hunytak el. Ezek történéseiről, háttereiről, hozzáférhető forrásairól is bőséggel ír a szerző.
Veszprémy közismerten igen, jól és közérthetően ír. Ezt a nehéz történeti témát is olvasmányosan és mindenki számára érthetően dolgozta fel. Az ismeretterjesztő-tudományos munka még azok számára is ajánlott, akik nem feltétlenül ismerik behatóan a magyar történelem ezen korszakát. Hiánypótló munka született a munkaszolgálat kapcsán, amely inspiráló lehet a téma részterületeinek alaposabb feldolgozása kapcsán is.
Ám az, hogy valójában mi is történt a zsidó munkaszolgálatosokkal, muszosokkal miként kell értékelnünk az akkor történteket ahhoz az eddig született munkák nem voltak elegendőek?! Egy részük a munkásmozgalmi időkben, a szocializmusban születtek, mások csak részkérdéseket feszegettek. Veszprémy László Bernát történész, holokauszt-kutató Piszkos munka – A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon.című könyve kellett ahhoz, hogy a magyar történettudomány egyre közelebb kerülhessen ahhoz, hogy kimondható legyen, megkerülhetetlen, teljes körű történeti feldolgozás született a magyar munkaszolgálatról.
Magyar Királyi Honvédség 209/18 honvéd tábori vegyes munkásszázad (Kép forrása: Fortepan / Névai János)
Veszprémy bevallottan nem hadtörténész, de a holokausztkutatóként kiemeleten fontos számára is ez a terület és ennek vizsgálata. Hihetetlenül nagy mennyiségi új forrást dolgozott fel a hozzáférhető levéltári, adattári dokumentumokból. A meglévő szakirodalmat is nagyon jól használta, kritikusan kezelte az elfogult munkákat is. öt fejezeten át vezet be minket a magyar munkaszolgálat történetébe. Több mint háromszáz oldalon át tanulmányozhatjuk ennek a különleges, fegyvertelen „katonai” szolgálat történetét, forrásait és szakirodalmát.
Visszaemlékezések, népbírósági perek, honvédelmi, rendvédelmi és közigazgatási források bevonásával egészen apró részletektől a nagy fókuszon át minden kérdéskört feldolgozott 1939 és 1945 között. Nem titkoltan elsősorban a perek töménytelen adatmennyiségét akarta feldolgozni. Mintegy négyszáz peranyagot vizsgált át tüzetesen a szerző ehhez a munkához.
„Önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra”? Magyarázat-kísérletek a háborús erőszakra című fejezet magyarázatkísérlete a megmagyarázhatatlan brutalitásra az üldözöttekkel szemben. Szadisták, hajlamok, ösztönök, propaganda stb. között próbálja megtalálni a választ. Végül leginkább Émile Durkheim anómiaelmélete, a társadalmi változások idegrendszerre adott válaszai mellett teszi le a garast. Rengeteg esetpéldán vezet persze ehhez az út, ahol a keretlegények, sorozatgyilkosságok, kínzások révén kapunk képet a magyar történelem, hadtörténet egyik legsötétebb fejezetéről.
Munkaszolgálatosok 1941-ben (Kép forrása: Fortepan / MZSL/Magyar Zsidó Levéltár)
„Zuhogott az egeken a hant” Sorozatgyilkosságok és tömeggyilkosságok című fejezet a címből adódó témakört dolgozza fel. Ezekből is kiemelten a dorosicsi, csevenkai, kiskunhalasi, pusztavámi és apafai tragédiákat emelte ki. Végleges konklúziója alapján bár magyar királyi honvédség egységeit érintették a borzalmas atrocitások, azokat német katonai vagy SS alakulatok követték el. Bár mindig voltak olyan időszakok, amikor magyar kollaboránsokat is próbáltak „bevonni”, ezek elsősorban koncepciós perek részei voltak. Az emberi mértékkel fel nem mérhető kín és szenvedés esetei nyílnak ki előttünk Veszprémy írása nyomán.
Érzékeny témát is feldolgoz a szerző. Váratlan elkövetők? Roma kerethonvédek és „kollaboráns” munkaszolgálatosok ügyei fejezet jól mutatja, hogy már megvan a kellő időtávolság a korszaktól. Hozzá lehet nyúlni az üldözöttek közötti kollaboráció- és más tabutémákhoz. A romák részvétele a zsidó holokausztban a népbírósági perekben kezdetben a közbeszéd részeivé váltak 1945 után, de a munkásmozgalmi időszakban végül elfedésre került.
„Hazug volt a rossz, mivel azt hitte, hogy ő jó”. Koncepciós perek és hamis vallomások fejezet újra megerősíti azt a már többször leszögezett megállapítást, hogy a kialakuló szocialista rendszer kereste a bűnbakokat, és bűnössé kívánt tenni bizonyos társadalmi rétegeket. Koncepciós perek kapcsán már számos megállapítást tett a szerző, de itt ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a forráskritikára milyen nagy mértékben van szükség. Politikai perek voltak a népbírósági eljárások, és így nem az igazságszolgáltatást, hanem az adott társadalmi-politikai pártérdekeket szolgálták.
Háborús főbűnösök felelősségrevonása. Balra áll Bárdossy László korábbi miniszterelnök, jobbra a mikrofonnál Rassay Károly korábbi politikus, lapszerkesztő. (kép forrása: Fortepan/Album045)
Ez utóbbi megállapítást tovább nyomatékosítja Veszprémy a „Zöldes szörnyek”, „a munkásosztály árulói” és „Horthy keretzsiványai”. Büntetőperek és a politika című fejezettel. Itt külön elemez bizonyos által (is) fontosnak ítélt pereket. Angyal János Endre (Hangya, Futura, KABSZ (Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség) vezető), Zalán Zoltán Béla (KABSZ, nyilas tag, ellenálló) több. mint zavaros ügyeinek alapos vizsgálata fontos kérdéseket boncolgatnak a Horthy és nyilas érák összetett politikai-közéleti kérdései kapcsán. De olyan történeti „csemegék” is elénk tárulnak, mint a „kollaboráns kisgazda” Dobi István népköztársasági elnök állítólagos keretlegény háttere, vagy az MSZMP-n belüli belső harcok és bizonyos magas pozícióban lévő megyei elvtársak egykori keretparancsoki ténykedése. A karaktergyilkosságok mellett kivégzéssel végződő, megfélemlítésekre is alkalmas ügyekre rátér. Ezek közül a leginkább Jány Gusztáv hadseregparancsnok – a doni katasztrófa és a munkaszolgálatosok tragédiája felelőssége – ügyében kapunk részletes képet a szerzőtől.
Jány Gusztáv egykori hadseregparancsnok a kivégzése előtt, 1947-ben (Kép forrása: Facebook)
Számos mítosszal is leszámol a szerző. A hatalmas mennyiségű forrást rendezve több hiedelem és félreértés kapcsán kapunk egyértelmű választ. Így például a keretlegény fogalmának eredete is kiderül. Igaz volt-e, hogy minden keretlegény szadista volt, esetleg voltak embermentők is köztük? Minden keret tagja sváb vagy nyilas volt, esetleg ennél sokkal összetettebb volt a helyzet?
De olyan rémtettekre is rávilágít, amelyek már-már feledésbe merültek. Kauschky György újbudai bornagykereskedő, a szekszárdi 104/5. számú tábori (zsidó) munkásszázad parancsnoka a legszadistább módon bánt szovjet területen lévő munkaszolgálatosaival. Dicsekedett feletteseinek, hogy milyen sok embert kínoztat és gyilkoltat meg, akiknek a hulláit, megkínzott testeit le is fotóztatta. Természetesen számtalan már tömeggyilkosság, halálmenet részletes – eddig helyenként nem is ismert – története is elénk tárul a könyv lapjain. A munkaszolgálatosok hétköznapjai, frontélete az építkezések, az aknaszedések és a sáncásások stb. gyötrelme is bemutatásra kerülnek. Közismert, de mégis döbbenetes tény, hogy a „szövetséges” német alakulatok is gyilkolták a magyar honvédség alakulataihoz tartozó munkaszolgálatosokat. És az sem lehanyagolható, hogy a muszosok közül nagyon sokan szovjet hadifogolytáborban hunytak el. Ezek történéseiről, háttereiről, hozzáférhető forrásairól is bőséggel ír a szerző.
Veszprémy közismerten igen, jól és közérthetően ír. Ezt a nehéz történeti témát is olvasmányosan és mindenki számára érthetően dolgozta fel. Az ismeretterjesztő-tudományos munka még azok számára is ajánlott, akik nem feltétlenül ismerik behatóan a magyar történelem ezen korszakát. Hiánypótló munka született a munkaszolgálat kapcsán, amely inspiráló lehet a téma részterületeinek alaposabb feldolgozása kapcsán is.
|
|
