A felújított MűvészetMalom, a szentendrei őstémák bemutatásával párhuzamosan, és mintegy általánosabb hátteret kínálva az ott látottakhoz, egy olyan tárlatot mutat be, amely a modern magyar festészet nyelvezetének kialakulását követi nyomon a 19. század utolsó negyedétől a 20. század második évtizedének végéig. A kiállítás tárgya a motívumtól a képig vezető folyamat dokumentálása, a festészet legsajátosabb kérdéseinek felvetése az említett időszakban.


Személyes műfajok: tájkép és életkép

A 19. század második felében, amikor a hivatalos festészet mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a személyes műfajok, kiemelten a tájkép vagy az életkép, a motívumok lassan átvették a nagy témák helyét. Előfordul, hogy egyetlen motívum és a hozzá tapadó, vagy belőle sugárzó hangulat adja egy festmény tárgyát, azt a sajátos nézetet, ahogy egy festő megjeleníti a valósághoz fűződő viszonyát.

A kiállítás a festői motívum elterjedését, majd lassú háttérbe szorulását és feloldódását követve mutatja meg, hogyan vált uralkodóvá az 1920-as évekre a teljes képmezőt azonos értékű felületként kezelő modern látásmód, és az azt megvalósító autonóm festői gesztus - többek között a szentendrei alkotók munkáiban is.

Munkácsy: a nagy témáktól az intim motívumokig

A kiemelkedő életművekben gazdag századvégen alkotó magyar festők között Munkácsy Mihály volt a legismertebb. Ebben rendkívüli tehetsége, festészetének és egész személyiségének eredetisége, bátorsága ugyanúgy szerepet játszott, mint a korszak művészeti központjának számító Párizsban aratott sikerei. Festészete a kezdeti nagy témáktól az 1880-as években eljutott a bensőséges, intim motívumok szuggesztív megjelenítésig.

Vele egy időben számos magyar festő tanult vagy dolgozott Párizsban, vagy Münchenben, elsajátítva egy korszerű festői látásmód elemeit. Hazatérve, a kint tanultakat egybeolvasztották a honi hagyományokkal, megalapozva ezzel a modern magyar festészet témában, színhasználatban, festői gesztusokban egymásra rímelő nagy életműveit.

Nagy nevek - hírek képek

A legismertebbek: Rippl-Rónai József, Vaszary János, Ferenczy Károy, Réti István, Csók István, Mednyánszky László, Hollósy Simon, Czóbel Béla munkái mellett a kiállítás olyan kevésbé ismert festők munkáiból is bemutat egy-egy jellemző darabot, mint Bihari Sándor, Fényes Adolf, Perlmutter Izsák, Glatz Oszkár, Ziffer Sándor vagy Perlrott-Csaba Vilmos.


A tárlat 2012. március 31-étől június 30-áig tekinthető meg a MűvészetMalomban.