Rippl-Rónai József, a magyar festészet első modern mestere 160 éve született Kaposváron. Kaposváron. 1879-ig gyógyszerész volt a kaposvári Aranyoroszlán patikában. 1884-87-ig a müncheni Festészeti Akadémián tanult. 1887-ben Párizsba utazott és az ott élő Munkácsy Mihály segédjeként dolgozott. 1889-ben mesterét hátrahagyta és megkezdte a modern festői kísérleteit jelentő „fekete-korszakos” képek festői periódusát. 1892-ben megnyílt az első önálló kiállítása Párizsban a Palais Gallierában. 1894-ben kapcsolatba került a Nabis festő csoporttal. Párizsban meglátogatta Paul Gauguint.

Tizenhárom év után 1902-ben hazatelepült Kaposvárra. Kis házat vett a Fő utcán, ott készültek a második festői periódusának intim képei, az „enteriőrök”. 1905. december 17-én megnyílt első kaposvári gyűjteményes kiállítása.
1906. február 1-én kiállítása nyílt Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban, amely az átütő sikert és anyagi fellendülést meghozta a művész számára. 1908-ban megvásárolta Kaposváron az idilli Róma – Villát. A 19-20. századi magyar festészet modernizációját elindító Rippl-Rónai József nagy jelentőséget szentelt otthonának. Ott festette az 1908-1918-ig tartó periódus, dekoratív képeit „kukoricás” stílusban. A Róma-Villában élénk művészeti élet zajlott. Vendégei a kor modern költői és képzőművészei. Budapesten a Kelenhegyi úti műteremházban lakást bérelt. A téli hónapokat a fővárosban töltötte. Számos hazai és külföldi önálló és kollektív kiállításon szerepelt. Az első világháború kitörése a művészt Franciaországban érte. 1916 nyarán az olasz fronton hadifestőként dolgozott. 1918 után haláláig tartott a negyedik, az úgynevezett „pasztell” korszaka. Arcképeket festett a Nyugat folyóirat íróiról, például Babits Mihályról, Móricz Zsigmondról, a pesti társasági hölgyekről, valamint kedvelt modelljéről Zorkáról. A művész tragikus halála három agyvérzése után a Róma-villában következett be. Utolsó éveibe erőtlenül hullott alá az elmúlásnak és halvány reménnyel, de küzdött, hogy alkothasson újra. A magyar művészet olyan egyénisége volt, aki az akkor még ismeretlen impresszionista, neoimpresszionista törekvéseket tudta ötvözni a sajátos festői ambícióival és kiemelte a számára legfontosabb újításokat. 1927. november 25-én kaposvári otthonában halt meg.

Rippl-Rónai József 1927-ben bekövetkező haláláig levelezett Maillollal. A katalán művész így emlékezett rá: „Az első pillanatban, hogy megismertem, a barátja lettem, és ő az enyém, megcsinálta a portrémat is, nagyon tetszett nekünk a művészete. Egy percét sem felejtettem el az együtt átélt időknek, de mire jó felébreszteni a múltat, oly gyorsan elszaladt ifjúságunkat.”

Martyn Ferenc (1899–1986) a század képzőművészetének kimagasló mestere.

Szülei Martyn Arthur és Piatsek Gizella (a Rippl-Rónai képekről ismert Piatsek bácsi lánya) voltak. Kaposváron született, ahol gyermek- és ifjúkorát rokona, Rippl-Rónai József házában töltötte. Eleinte a művész segédje volt, később ambiciózus tanítványa lett.

Munkássága meghatározó a modern magyar művészetben. Festő működése mellett, grafikai munkássága, s szobrászként is maradandó műegyüttest alkotott. 1985-ben a művész így vallott a szobrászathoz való vonzódásáról: "...a negyvenes években elementáris erővel tört ki belőlem a szobrászati kifejezés vágya. Megszakításokkal foglalkoztam a tervbe vett témákkal, majd a felszabadulás után kezdtek intenzívebben megvalósulni szobraim. Ekkor már teljesen különvált bennem a piktúra, ahol a színek voltak a fontosak és a két dimenzió, míg szobrászatomban a felületből kiemelkedő formák térben mozognak. [...] Miből ered szobrászi kifejezésem belső tartalma? Fő forrásterülete az öröklött szellemi tartalom. A menhirek, a cromlechek, a tengerjáró, mozgó hajók, a vitorlások, a parti kavicsok, kagylók, a tengerből kiemelkedő, az állandó ár-apályban koptatott sziklák - ezek a távolságot is kifejezik. Mindebből érzelmi kapcsolataim, ősi emlékeim segítségével formáltam szobrot - de hozzájárult a magyar folklór is. Különös módon ebbe is belejátszott a tenger világa. A természeti élmények, a természetté alakított technika került plasztikai formába.”