Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma - Esztergom
Cím: 2500, Esztergom Szt. István tér 1.
Telefonszám: (33) 415-986
Nyitva tartás: XI.1-III.31. K-V 10-16, IV.1-X.31. K-V 10-18
A program már nem tekinthető meg.
2021.09.19. 10:00 - 18:00
Kulturális Örökség Napjai, rendezvény
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
900 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
450 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
450 HUF
/ fő
Belépő családoknak
1600 HUF
/ család
Tárlatvezetés
3200 HUF
Fotó
1600 HUF
Videó
3200 HUF
Esztergomot ma is kellemessé és városiassá tevő elemek a római kortól kezdve állandóan lakókat vonzottak erre a Kelet- és Közép-Európa között közlekedő kereskedők útvonalán mindig kikerülhetetlen helyre. Piacáról már a korai középkorban megemlékeznek a Regensburg és Prága felé tartó arab kereskedők, s helyzete, jelentősége magától értetődővé tette, hogy a honfoglaló magyarság fejedelmi törzse igényt tartson rá. Ez időtől veszi kezdetét a Várhegy mindmáig folyamatos történelme, amely mintegy magába sűríti Magyarország történelmét is.
Kulturális Örökség Napjai 2019.
971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király. A XI. század els? évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Szent Adalbert tiszteletére bizonyára már 1010 táján épülni kezd az els? székesegyház. István király életében fontos diplomáciai és belpolitikai intézkedések színhelye volt a vár. Könyves Kálmán idejét?l kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelent?sége ismét megn?, állandóan királyi székhelyként szerepel. 1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyb?l érseki várossá alakul. 1241-42-ben a spanyol Simon ispán sikeresen tartotta magát a királyi várban, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla egy id?re a várhegy jól védhet?nek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára. A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban és az oligarcháktól a vár is sokat szenvedett. 1403-ban Zsigmond király, 1440-ben I. Ulászló ismét ostrommal vette be a várat, amit nyilván újabb építkezések követtek. 1450-53 között Széchy Dénes érsek (1450-1464) építtette újjá a székesegyházat, majd utóda, Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Estei Hyppolit (1487-1497) érseksége idején, majd az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folyik a reneszánsz palota építkezése, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. A mohácsi vész után alapvet?en megváltozik az esztergomi vár jellege: ha eddig a reneszánsz székhely kialakítása volt a cél, most az er?dítési munkák válnak egyre sürget?bbé. 1543-ban a vár a török kezére került. 1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). Azonnal nagyszabású tervek készülnek a várhegyen felépítend? barokk f?papi rezidencia számára, s megindulnak az els? romeltakarító munkálatok. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontják el.

1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására. Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, s a még napjainkban is példamutatónak számító helyreállítást a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor.


Információk, nyitva tartás:
vasárnap 10:00 - 18:00
Hasonló programok
2023.10.28. 16:00 - 22:00
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 - Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, Esztergom
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt. A rendezvénysorozatot idén is az őszbúcsúztató Márton nap zárja... tovább
2023.10.27. 10:00 - 13:00
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 - Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, Esztergom
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt. A rendezvénysorozatot idén is az őszbúcsúztató Márton nap zárja... tovább