Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát.

A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.

Jedlik István (a bencés rendbe való belépése után: Ányos) 1800-ban született a Komárom megyei Szimőn. Bencés tanárként először Győrbe került, ahol a német nyelvű irodalom alapján sok kísérletet elvégzett. Itt találta fel a szódavíz készítésének módját, és itt építette meg 1829-ben a "forgonyt", a világ első, mai elven működő villanymotorját. Később néhány évig Pozsonyban, majd nyugdíjas koráig Pesten tanított. Minden állomáshelyén nagy gondot fordított a szertárak fejlesztésére. A bővítéshez nagyon sokszor saját pénzéből áldozott.

Életének főbb kutatási területei vázlatosan az alábbiakban foglalhatók össze: a negyvenes évektől kezdve - az ívlámpás világítás nagy áramigényét figyelembe véve - kezdett az elemek tökéletesítésével foglalkozni. A dinamó-elv dokumentumának dátuma 1861. Az optikai és hullámtani kísérletek időszaka az 1850-es évek és az 1860-as évek első fele. Optikai rácsokat 1863-ig készített. Nagyfeszültségű készülékei zömmel az 1860-70-es évekből származnak. Legismertebb külföldi eredménye a villámfeszitő bemutatása volt az 1873-as bécsi világkiállításon. Szikrainduktorokkal szintén ebben az időben foglalkozott. Ekkor dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Győri nyugdíjas éveiben is főként a nagyfeszültségű eszközök szerkesztése felé fordult figyelme. Nevéhez több mint harminc találmány és fejlesztés fűződik.

Jedlik professzor 1878-ban nyugdíjazását kérte és megvált katedrájától. Visszakerült Győrbe, ahol egykor pályáját (a tanítást és a tudományos kutatást) kezdte. Munkásságának elismerése sem maradt el. 1868-ban királyi tanácsosi címet kapott, 1879-ben pedig a vaskorona-rend harmadik osztályának lovagja lett. Azonban nem jutalomért tette, amit tett. Hajtotta az ismeretlen megismerésének vágya, hogy minél többet fedezzen fel a teremtett világból, és késztette a szeretet, hogy minél többet adhasson ebből tanítványainak. Mint vallotta: "látja, minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is".

Győrben halt meg 95 éves korában és a győri köztemetőben lévő bencés sírba temették. A város később díszsírhellyel tisztelte meg.

Szalóky Albert