A füzéri paraszti építkezés, lakás- és eszközkultúra bemutatására helyreállított lakóház a mestergerendába vésett évszám alapján 1879-ben épülhetett. Az épülethez tartozó telek hátsó végén áll a lakóház. A telken ezen kívül egy hidasól és egy favázas sop is található. A tájház valamikor a Horváth-sor egyik lakóháza volt.

Az alaprajzi elrendeződést tekintve a hegyközi parasztság zömét képviselő néhány holdas gazdaságok lakóházainak jellemző típusa: szoba-pitvar-komora, különbejáratú istálló beosztású.

Az épület kő-alapokon nyugvó, sárba rakott kőfalazattal épült. Padlózata valamennyi helyiségben döngölt agyag. Keleti és északi homlokzata mentén kb. 40 cm széles padka, töcke is készült, amit agyagtapasztással lemázoltak. A födémszerkezet gerendás, mestergerendás deszka, ill. pallófödém, a tetőtérben agyagtapasztással. A tetőszerkezet kontyos nyeregtetőt formáz, amit zsuppal lépcsőzetesen lefedtek. Az egyes zsúpkötegeket kicskének hívják. A zsúp leszorítására a tetőgerincen deszkából összeácsolt bakot alkalmaztak. A falakat kívül-belül sárral betapasztották, majd fehérre bemeszelték. A kékes színezés szlovákos jellegre utal, de festették a falat rózsaszínre és sárgára is.

A Füzéri Tájház lényegében a helyi, de tágabb értelemben a hegyközi hagyományos kisparaszti építkezést és lakáskultúrát mutatja be. A nemzetiségi jelleg már csak néhány elemben (kék falfestés, vallási képek, tárgyak) és az egyes szerkezeti elemeknek (tőcke, kicske stb.) terminológiai különbözőségében fedezhető fel.