Cserépfalvi Imre (1900-1991), a legendás könyvkiadó Cserépfalu leghíresebb szülötte. Apjától ugyan a Deutsch vezetéknevet örökölte, ám Cserépfaluhoz fűződő gyermekkori emlékei arra indították, hogy felvegye a Cserépfalvi nevet.

1919-ben az Egri Torna Egylet csapatában futbalozott, és harcolt a külföldi intervenciós csapatokkal is. A fehér terror idején került ki Párizsba, ahol fokról fokra küzdötte fel magát a könyvkereskedő szakmában. Itt találkozott József Attilával; az ő hatására döntött úgy, hogy könyvkiadó lesz. 1936-ban megalapította Budapesten saját kiadó vállalatát, a Cserépfalvi Könyvkiadót. Munkája révén baráti kapcsolatba került Radnóti Miklóssal, Szabó Zoltánnal, Kovács Imrével és Faludy Györggyel is.

A Cserépfalvi Kiadó legnagyobb bukása és legnagyobb sikere József Attila nevéhez fűződik. 1936-ban teljes közöny fogadta a "Nagyon fáj" c. verses kötetet, 1938-ban viszont - a költő halála után - már átütő volt siker.

Baloldali gondolkodású lévén, perbe fogták Cserépfalvi Imrét: azzal vádolták, hogy angol kémként tevékenykedik, és ebből fedezi könyvkiadója költségeit. Kiadója ugyanis ki merte adni a kort leleplező könyveket: mint pl. Szabó Zoltán "Tardi helyzet" c. művét. Ám a Cserépfalvi Könyvkiadónak az új rendszerben sem volt könnyű dolga: antifasiszta elkötelezettsége ellenére áldozatul esett az államosításnak. Ezek után Cserépfalvi Imre vezető pozíciókat töltött be a Szikra, majd a Corvina könyvkiadóban. 1989-ben ugyan újra indította a Cserépfalvi Könyvkiadót, ám nem sokkal ezután - sajnálatos módon - meghalt.

Az emlékszoba - mely a híres könyvkiadó dicső pályafutását mutatja be - Tokaji Nagy Erzsébet monográfus, Békés Tamás könyvkiadó, Cserépfalvi Katalin, Cserépfalvi Miklós, és a Cserépfalui Önkormányzat érdemeként jött létre. Bejárata a valamikori Cserépfalvi Könyvkiadó homlokzatát jelképezi. Egyébként Cserépfalvi Imre születésének 100 éves évfordulóján leleplezésre került a Cserépfalvi emlékoszlop is, mely Pauer Gyula Munkácsy-díjas szobrász keze munkáját dicséri.