1955-ben egy maroknyi csapat Neogrády László tanár vezetésével, a Megyeri úti általános iskola szakköreként kezdett hozzá Újpest helytörténeti emlékeinek gyűjtéséhez. A lelkes kis társaság a rokonság és a barátok köréből szedegette össze azt az alapot, mely az általános iskolai szemléltetés és szakköri feldolgozás céljára volt csak elegendő.

Az igazi munka 1957-ben kezdődött. A Hazafias Népfront keretében akkor induló honismereti klubmozgalom, nagyobb lendületet adott a gyűjtőmunkának. Neogrády László feladata - ettől az időtől kezdve - "csak" az összegyűjtött tárgyak, dokumentumok megőrzése, feldolgozása volt. Munkájának eredményeként két vaskos kötetnyi anyag gyűlt össze, melyet 1969-ben, az MTV által szervezett "Fekete-fehér" című helytörténeti vetélkedőben is sikerrel használtak fel.

Az összegyűjtött anyag már kinőtte a szakköri kereteket, ezért részére a kerületi tanács 1969-ben helyet biztosított a Templom utca egyik üres üzlethelyiségében, ahonnan 1972-ben - szanálás miatt - a Venetiáner utcai iskola egyik tantermébe költöztették a gyűjteményt.

Újpest városképét a hetvenes évek elejétől nagyarányú változások jellemezték. A kerület központi városnegyedének jó részét (az egyszintes belsőudvaros városi házakat) lebontották, és lakótelepet építettek, a kor szocialista divatja szerint. Az őslakosság költözni kényszerült; s emlékeiket gyakran nem tudták magukkal vinni. A helytörténeti gyűjtésnek, talán mondhatjuk, ez volt a reneszánsza.

Az elkövetkező tíz év alatt került elő a korábban helyi birtokos gróf Károlyi család Újpesten lévő telekeladási irodájának teljes anyaga, néhány, a II. világháború idején iderejtett könyvvel együtt, s akkoriban sikerült megszerezni első polgármesterünk, dr. Ugró Gyula hagyatékát is.

Végre, 1977-ben, a Művelődési Minisztérium kiadta a gyűjtemény hivatalos működési engedélyét. A vándorlásnak azonban ez sem vetett véget: az iskolából is tovább kellett költözni az épület felújítása miatt. 1982-ben az új lakótelep egyik szalagházának földszinti tárolójában és két másik, raktárul szolgáló helyiségben lelt átmeneti otthonra az intézmény. Ám a mostoha körülmények sem tántorították el a gyűjtemény köré csoportosult híveket, miként ezt a vendégkönyv is tanúsítja.

Nagy esemény volt az intézmény életében, amikor a helyi önkormányzat és az Újpesti Helytörténeti Alapítvány közös munkájával - Budapesten az elsők között - jelent meg a helytörténeti olvasókönyv (1994). E tankönyv hozta közelebb egymáshoz az oktatási intézményeket és a gyűjteményt, melynek dolgozói arra is vállalkoztak, hogy tanórákon, nyári napközis táborokban előadásokat tartsanak.

Városunk díszpolgára, Neogrády László tanár úr 1996 szeptemberétől végleg nyugállományba vonult. Ez idő óta a gyűjteményt e sorok írója vezeti.

A gyűjtemény azóta is aktív részvételt vállalt néhány jelentős esemény megvalósításában. 1997-ben ünnepeltük városunk alapítója, gróf Károlyi István születésének 200., egyben településünk várossá nyilvánításának 90. évfordulóját - szobor felállításával, kiállítás és konferencia rendezésével. Az 1848-49-es szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékeztünk néhány újpesti vonatkozásról, így hős Mária főhadnagyunk (Lebstück Mária) és gróf Károlyi István méltatlanul elfeledett tetteiről is.

Gyűjteményünk nemcsak jelentős eseményeken vállal aktív részvételt: fotóanyagunkkal segítettük két Újpestről szóló videófilm és egy könyv képanyagának összeállítását. A Helytörténeti Alapítvány által szervezett vetélkedőkben, pedig, a felkészítésében, a vetélkedők lebonyolításában mi is részt vállalunk.

1999 februárjában a helyi önkormányzattól kapott és különböző pályázatokon szerzett összegek segítségével a Berda József utcában felújításra került egy, összesen 200 m2 alapterületű épületrész - 100 m2-es kiállítótérrel, két raktárhelyiséggel és egy kutatószobával.

Augusztus 29-én, az Újpesti Városnapok keretében avattuk gyűjteményünket újra rendezett állandó kiállítással, mely Újpest történetét mutatja be az őskortól egészen 1950-ig. Az 1950 utáni események feldolgozása az anyagok jelentős felszaporodása és alkalmazotti létszámunk alacsony mivolta miatt nehézkes. Ezért azt gondolom, nem vagyok egyedül, aki már nagyon várja a múzeumi törvény kiegészítő rendeleteit (így a nomenklatúra meghatározását), bízva abban, hogy ezek segítségével a raktározott anyag feldolgozása, restauráltatása nem váratna magára még évtizedekig.