Eseménynaptár
2020. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2020.04.01. - 2020.04.01.
Budapest
2020.03.29. - 2020.03.29.
Budapest
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
Göcseji Múzeum - Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága - Zalaegerszeg
A megyei múzeum épülete
Cím: 8900, Zalaegerszeg Batthyány utca 2.
Telefonszám: (92) 346-736
Nyitva tartás: I.1-III.31.: K-Szo 9-17
IV.1-IX.30.: K-V 10-18
Zalaegerszegen a múzeumalapítás gondolatát először 1898-ban egy hírlapi cikkben Borbély György gimnáziumi tanár vetette fel. 1907-ben ugyancsak Borbély vezetésével a gimnázium tanári kara kezdte gyűjteni a régiségeket, valamint a néprajzi emlékeket. A tárgyak nagyobb része az I. világháború idején szétszóródott, kisebb része Keszthelyre került. 1935-ben Fára József levéltáros állt élére egy újabb múzeumszervezési mozgalomnak, a munkája nyomán létrejött Göcseji Gyűjteményt azonban nem sikerült múzeummá szervezni, és csak töredéke vészelte át a II. világháborút.

A Göcseji Múzeum 1950-ben jött létre, első szakembere, illetve 1969-ig vezetője Szentmihályi Imre néprajzos volt. A volt Városházán először csak két, összesen 50 négyzetméternyi helyiséget kapott, s a Göcseji Gyűjtemény megmaradt néhány tárgyát vehette át.

Az első évtizedben elsősorban a néprajzi gyűjteményt teremtette meg Göcsej archaikus népi gazdálkodásának, lakáskultúrájának, valamint népművészetének emlékeiből. Különösen kiemelkedő sikert hozott a régi földművelés eszközeinek és a pásztorfaragás tárgyainak, elsősorban a díszített mángorlóknak a gyűjtése.

A későbbi kutatás számára rendkívül nagy értéket jelent a Szentmihályi által készített több ezer fotó, melyek nagyobb része az akkor még hagyományos göcseji faluképet és a népi építészet örökítette meg. 1953 őszén megnyílt a Göcsej népi kultúráját bemutató első állandó kiállítása, 1960-ban megjelent a Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, benne sok, a megye történetére vonatkozó fontos tanulmánnyal.

1962-ben az intézmény a Megyei Tanács kezelésébe került. Rövid ideig egy-egy régész is dolgozott itt (1962-63-ban Valter Ilona, 1967-69-ben Müller Róbert), de a megfelelő munkafeltételek hiánya miatt mindketten más munkahelyre távoztak.

1963-ban kezdődött a Göcseji Falumúzeum építése. A Göcsej népi építészetét bemutató szabadtéri kiállítás tudományos terveit Barabás Jenő egyetemi docens, Szentmihályi Imre néprajzos múzeumvezető és Tóth János építészmérnök készítették. A rendkívül nagy munka szervezésére a múzeum munkatársi gárdája rendkívül kicsi volt, ezért a Megyei Tanács irányításával egy széleskörű munkabizottság segítette. Hazánk első szabadtéri néprajzi múzeuma 1968. augusztus 20-án nyílt meg. A következő évtizedben ehhez társult három, eredeti helyén megőrzött és múzeumként berendezett múlt századi paraszti porta: Káváson, Csesztregen, Zalalövőn.

1969-ben kapta meg a múzeum a városi tanács nagyon rossz állapotú székházát, amely 1892-ben bérház céljára épült. A felújítás 1973-ban befejeződött, ekkor nyíltak meg új időszaki kiállításai. Közben, 1972-ben létrejött a Zala Megyei Múzeumi Szervezet, s ennek keretében a Göcseji Múzeum megyei múzeummá vált. 1976-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész hagyatékából a földszinti nagy kiállító teremben elkészült a Kisfaludi Strobl Gyűjtemény, amely 1990-ben költözött mai helyére. 1979-ben pedig megnyílt a Zala megye története című állandó kiállítás is.

Elsősorban a régészeti tevékenység erősödött meg: az Országos Műemléki Felügyelőséggel, az ELTE Régészeti Tanszékével, valamint a MTA Régészeti Intézetével közös munkákra került sor. 1978-ban megindult a Kis-Balaton régészeti kutatásának előkészítése, ez az 1980-as években az ország egyik legnagyobb tervszerű feltárásává vált. Folytatásaként került sor a Hahóti medence hasonló vizsgálatára. 1980-tól váltak rendszeresebbé és gyümölcsözőbbé a nemzetközi kapcsolatok, elsősorban Ausztria, Németország, valamint Jugoszlávia (később Szlovénia) társintézményeivel. A kibővült, nagyobb gyakorlatú munkatársi gárda 1974 után - az országos és a más megyei kiadványokon kívül - elsősorban a megyei közgyűjtemények közös folyóiratában, a Zalai gyűjteményben, 1987. után pedig saját, Zalai Múzeum című periodikájában adja közre tanulmányait.

1992. után sor került a múzeum épületének újabb felújítására, a padlástérben 1997-ben elkészültek a korszerű munkahelyek, így a felszabaduló épületrészekben korszerű raktárakat sikerült létesíteni.
Programok
Élménydús történelem óra keretében minden szerdán lehetőséget biztosítunk a múzeum melletti terület régészeti ásatásának megismerésére. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A tárlat alapkoncepciója szerint a mai Zala megye területén, a történeti idők folyamán létezett, illetve létező három regionális központ, a római kori Salla (Zalalövő), a IX. századi illetve Árpád-kori Mosaburg/Zalavár, és az újkori központ, Zalaegerszeg történetét mutatja be. tovább
Németh János immár hetedfél évtizede született Zalaegerszegen. Minden útját követően ide tért vissza, és nem is tud, nem is akar elszakadni innen. Nem csupán az utcán botlik lépten-nyomon ismerősökbe, de ismeri a város házait, utcáit, tereit, fáit, és ismeri a települést körülölelő dombokat, az alattuk csörgedező patakokat, a dombhátra felfutó, gyöngyöző bor ígéretét hordozó szőlősorokat, a lengő kalászokkal ékes mezőket, éppúgy mint a félhomályos, hűvös göcseji erdők titokzatos világát is. tovább
Részlet a kiállításból
Kisfaludi Strobl Zsigmond, a 20. század egyik legjelentősebb, nemzetközileg leginkább ismert magyar szobrásza a Zala megyei Alsórajkon született, szegény vidéki tanító gyermekeként. Korán megmutatkozó tehetsége a húszéves korában elnyert megyei ösztöndíj segítségével bontakozott ki. Az Országos Mintarajz Iskolában, amely a Képzőművészeti Egyetem elődje volt, 1905-1908 között tanult. tovább