2023. március 24. péntek
Karina, Gábor
Wass Albert Könyvtár és Múzeum - Tapolca
 |
Cím: 8300, Tapolca Batsányi utca 1.
Telefonszám: (87) 412-246
E-mail: konytar@vk.tapolca.hu
Nyitva tartás: VI.1-IX.1.: K-V 10-17
IX.2-V.31.: K-P 10-16 |
Tapolca településtörténeti magvában s jelenlegi központjában - az itáliai hangulatot idéző Malom-tó és Kis-tó partjának épületei közül - magára vonja az idelátogató turista figyelmét a plébániatemplom tövében meghúzódó ún. "Kántorház", a város első iskolájának épülete.
A tapolcai iskoláról az eddig ismert első hiteles, írott dokumentumunk 1550-ből származik. Ezt követően, a török megszállás alatt elpusztított középkori mezőváros iskolájáról majd csak az újratelepítések után, a XVIII. század első felében hallunk: 1733-ban az iskolaépület már jelenlegi helyén található. Az 1745-ös és 1778-as egyházlátogatási jegyzőkönyvek leírása szerint az épület kőből épült és zsuppal fedett. Egyik szobáját és szabadkéményes konyháját az iskolamester lakta családjával, a másik szoba tanteremül szolgál.
A tanítói lakás és népiskola épületét 1813-ban átépítették és kibővítették: ekkor nyerte el jórészt ma is látható formáját. 1816-ban így írtak róla: "Az iskolaépület ... 1813-ban alapjaiban megújítva szilárd anyagból, bolthajtással épült. Két szobája szolgál az iskolamester lakásául, különálló konyhával, ugyancsak szoba a cseléd számára, és kamra. Az iskolásgyermekek tanítására pedig elkülönítve 2 tágas szoba, 300 iskolás befogadására alkalmasan." Az épületben 1884-ig folyt az oktatás, majd kizárólag a mindenkori kántortanító lakásaként szolgált. (Innen ered ma is ismert elnevezése: "Kántorház".)
Kétségtelen, hogy az épület - egészen a legutóbbi időkig - számtalan átalakításon esett keresztül (különösen enteirőrjét illetően), ennek ellenére az egykori tapolcai iskola ma az ország egyik legnagyobb múltra visszatekintő, még álló, ugyanakkor eredeti formáját, s ezzel együtt az építő kor és vidék jellegzetes stílusát is nagyrészt őrző népiskolai épülete. Éppen ezért újíttatta fel a tapolcai Városi Tanács 1979-80-ban a már pusztulásra ítélt épületet, a Megyei Múzeumi Igazgatóság pedig itt alakította ki Veszprém megye pedagógiatörténeti emlékeinek gyűjtő- és bemutatóközpontját. Termeiben a múzeum állandó kiállítása látható - "Séta egy régi népiskolában" címmel -, mely mozaikokat elevenít fel a régi falusi népiskolai oktatás történetéből - bemutatva egy századforduló környéki, korhűen berendezett osztálytermet is.
Törőcsik Zoltán
A tapolcai iskoláról az eddig ismert első hiteles, írott dokumentumunk 1550-ből származik. Ezt követően, a török megszállás alatt elpusztított középkori mezőváros iskolájáról majd csak az újratelepítések után, a XVIII. század első felében hallunk: 1733-ban az iskolaépület már jelenlegi helyén található. Az 1745-ös és 1778-as egyházlátogatási jegyzőkönyvek leírása szerint az épület kőből épült és zsuppal fedett. Egyik szobáját és szabadkéményes konyháját az iskolamester lakta családjával, a másik szoba tanteremül szolgál.
A tanítói lakás és népiskola épületét 1813-ban átépítették és kibővítették: ekkor nyerte el jórészt ma is látható formáját. 1816-ban így írtak róla: "Az iskolaépület ... 1813-ban alapjaiban megújítva szilárd anyagból, bolthajtással épült. Két szobája szolgál az iskolamester lakásául, különálló konyhával, ugyancsak szoba a cseléd számára, és kamra. Az iskolásgyermekek tanítására pedig elkülönítve 2 tágas szoba, 300 iskolás befogadására alkalmasan." Az épületben 1884-ig folyt az oktatás, majd kizárólag a mindenkori kántortanító lakásaként szolgált. (Innen ered ma is ismert elnevezése: "Kántorház".)
Kétségtelen, hogy az épület - egészen a legutóbbi időkig - számtalan átalakításon esett keresztül (különösen enteirőrjét illetően), ennek ellenére az egykori tapolcai iskola ma az ország egyik legnagyobb múltra visszatekintő, még álló, ugyanakkor eredeti formáját, s ezzel együtt az építő kor és vidék jellegzetes stílusát is nagyrészt őrző népiskolai épülete. Éppen ezért újíttatta fel a tapolcai Városi Tanács 1979-80-ban a már pusztulásra ítélt épületet, a Megyei Múzeumi Igazgatóság pedig itt alakította ki Veszprém megye pedagógiatörténeti emlékeinek gyűjtő- és bemutatóközpontját. Termeiben a múzeum állandó kiállítása látható - "Séta egy régi népiskolában" címmel -, mely mozaikokat elevenít fel a régi falusi népiskolai oktatás történetéből - bemutatva egy századforduló környéki, korhűen berendezett osztálytermet is.
Törőcsik Zoltán
|
Állandó kiállítások
|
|
