Eseménynaptár
2025. július
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.11.05.
Makó
2025.06.16. - 2026.06.16.
Budapest
2025.06.06. - 2026.01.25.
Budapest
2025.06.05. - 2025.06.30.
Dunaújváros
2025.05.30. - 2026.05.30.
Budapest
2025.05.30. - 2025.09.30.
Dunaújváros
2025.05.28. - 2025.09.28.
Budapest
2025.05.28. - 2025.07.28.
Budapest
2025.05.27. - 2025.06.27.
Hódmezővásárhely
Kinizsi Vár Nagyvázsony - Nagyvázsony
A nagyvázsonyi vár
Cím: 8291, Nagyvázsony Vár u. 9.
Telefonszám: (88) 264-786, (20) 245-2158
Nyitva tartás: Március: 10 órától 17 óráig; Április: 10 órától 17 óráig; Május: 9 órától 18 óráig; Június, július, augusztus: 9 órától 19 óráig; Szeptember: 9 órától 18 óráig; Október: 10 órától 17 óráig; November, december, január, február: 10 órától 16 óráig.
Nagyvázsony a róla elnevezett medence közepén, a Kab-hegy lábánál fekszik, a Tapolcát és Veszprémet összekötő út mentén. Tapolcától körülbelül 27, Veszprémtől 20 kilométerre található.

Nagyvázsony a nevét az első birtokosáról a Vázsony nemzetségtől kapta, melynek első ismert tagja Ákos, a megye főispánja, bánja, majd a királyné udvarbírája lett. A Vezsenyi nemzetség kihaltával a királyra visszaszállt Vázsonykő várát birtokaival együtt hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta 1472-ben. Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető.

A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát.

A vár négyszögletű öregtornya magán viseli a középkor jellegét s a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak.

A torony eredetileg 25 m magas volt. 10-12 m-es, négyzetes alaprajzú tömbje ma 30 m magasságot ér el. A falak alul 2-2,5m vastagok, felfelé fokozatosan vékonyodnak, legfelül alig haladják meg az 1 m-t.

A kaputorony vagy barbakán patkó alakú, kétemeletes magasságú építmény a vár legerősebb pontja volt. A három szinten kiképzett lőrésekből tüzelhettek a védők és biztosították a vár keleti-északi oldalának a védelmét. Az első emeleti lőrések mellett vezet végig a zsindellyel fedett gyilokjáró (sétáló).

A lakóhelyiségek körül 4-5m szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővizű forrás, melynek vize ma is a farkasvermet - egyetlen ilyen hazánkban - és a belső udvar víztárolóját táplálja.

Az V. emelet a torony legfelső szintje. Egykor zsindelytető fedte. A falakba vágott lőréseken keresztül minden irányban gyönyörű vidék tárul elénk. A legfelső terasz, mint a sarokkövek elütő anyaga is elárulja, későbbi ráépítés.