Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.10. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.10. - 2020.08.12.
Eger
2020.08.10. - 2020.08.11.
Fehérvárcsurgó
2020.08.10. - 2020.08.14.
Debrecen
2020.08.10. - 2020.08.14.
Szentendre
2020.08.10. - 2020.08.14.
Veszprém
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
2020.07.15. - 2020.08.04.
Herend
Bátai Tájház - Báta
A tájház épülete
Cím: 7149, Báta Fő u. 86.
Telefonszám: (74) 490-558, (20) 576-4130
Báta község Tolna megyében az 56-os útról közelíthető meg. Szekszárdtól 34, Mohácstól 19 km-re a Sárköz déli csücskében, a Duna és a Sárvíz találkozásánál, szántók, rétek, és a szőlőkben gazdag dombok védelmében bújik meg ez a kis település. Sík területe árterület volt a Duna szabályozásáig. A falu mellett terül el a Gemenci erdő, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A térség vadállományban gazdag, védett állata a réti sas és a fekete gólya.

A település ősi, már a kelták és a rómaiak által is lakott hely volt. A honfoglalás után Szent László király 1093-ban alapított ezen a helyen apátságot az itt lakó török nyelvű nomád nép, a besenyők megtérítésére, azóta a történelmi viharok ellenére is folyamatosan lakott település. Több mint 900 éves múltjában tükröződik nemzetünk egész történelme. Lakói mindvégig megőrizték magyarságukat és többségében katolikus hitüket akkor is, amikor a környékre más nemzetiségű telepesek érkeztek, s a "Sárköz" magyarsága pedig a reformációhoz csatlakozott.


A Tájház a 19. század végén épült, fésűs beépítésű, utcára merőleges gerincű, nyeregtetős épület, un. hosszúház. Utcai homlokzatán 2 ablak és a szimmetria kedvéért 1 vakablak látható, fent középen Nap motívum díszíti.

A tornácot 7 vaskos fehérre meszelt téglaoszlop tartja. Az első ajtón belépve a fojtott konyhába jutunk, melyből jobbra, az utcára néző szoba a tisztaszoba, balra a harmadik helyiség, a "lakóház" vagy "hátsó ház" ajtaja nyílik. A tornácról nyíló második ajtón belépve a konyhába jutunk. A harmadik díszesen faragott kétrészes ajtó a nyitott kéményes konyhába vezet, ahol a kenyérsütő kemence, és rakott tűzhely is eredeti állapotában látható; innen nyílik a kamra, mely egyben padlásfeljáró is. Az udvarban a paraszti portára jellemző terménytároló - "góré", valamint kocsiszín, istálló, pajta, és présház épületek állnak.

A lakóházat P. Sümegi Mihály földműves építtette, leszármazói birtokolták 2001-ig.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek egyik legősibb jelképe. Ez a forma a legtökéletesebb alakzat, amit a természet létrehozott, új életet, s ezzel a születés, a teremtés titkát is magában hordozza. Kicsiségében is képes a világegyetem nagyságát, s az élettelenből az élőbe való átmenet megfejthetetlenségét jelképezni. Ezért díszíti és ajándékozza az ember már ősidők óta. tovább
Részlet a kiállításból
A Tájház állandó kiállításon mutatja be a Bátára jellemző XIX. századvégi portát: a lakóházat teljes berendezéssel, a falu lakóinak megélhetését biztosító földműveléshez, szőlőtermesztéshez, halászathoz szükséges munkaeszközöket valamint a famegmunkáláshoz, kovácsoláshoz használt szerszámokat, továbbá a helyi népviseletet, a népi díszítőművészet különböző területeinek alkotásait: szőtteseket, hímzett főkötőket, varrott csipkével díszített alsószoknyákat, a viaszos írott tojást. tovább