Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.10. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.10. - 2020.08.12.
Eger
2020.08.10. - 2020.08.11.
Fehérvárcsurgó
2020.08.10. - 2020.08.14.
Debrecen
2020.08.10. - 2020.08.14.
Szentendre
2020.08.10. - 2020.08.14.
Veszprém
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
2020.07.15. - 2020.08.04.
Herend
Beregi Múzeum - Vásárosnamény
A múzeum épülete
Cím: 4800, Vásárosnamény Szabadság tér 26.
Telefonszám: (45) 470-638, (45) 570-146
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Állandó kiállítások
A tágas fogadó térből először abba a helyiségbe jutunk, amely a legendás múzeumalapító és református lelkész, Csiszár Árpád tiszteletes (1912-1989) izgalmas és a jövőnek is példát mutató életútját, annak érdekes és tanulságos eseményeit vetíti elénk. tovább
Külön terem mutatja be a múzeumnak helyet adó kastély és a kelet-magyarországi térség történelmében kiemelkedő szerepet játszó Lónyay és Tomcsányi családok Bereg megyei kapcsolatát, meghatározó szerepét. Itt követhető nyomon Tomcsányi Pál akadémikus és felesége, a hímzésben és más alkotói műfajban is jártas Szemere Sarolta asszony jeles személyiségekben gazdag családfája is. tovább
Részlet a kiállításból
Vidékünkön a falu életének hagyományosan az egész évet átfogó vászonmunkák adták meg a keretét. A szövéssel készített, majd hímzéssel díszített vászonhoz kapcsolódtak a Beregi Tiszahát népe életének döntő pillanatai. tovább
Részlet a kiállításból
Külön terem mutatja be a múzeumnak helyet adó kastély és a kelet-magyarországi térség történelmében kiemelkedő szerepet játszó Lónyay- és Tomcsányi-családok Bereg megyei kapcsolatát, meghatározó szerepét. Itt követhető nyomon Tomcsányi Pál akadémikus és felesége, a hímzésben és más alkotói műfajban is jártas Szemere Sarolta asszony jeles személyiségekben gazdag családfája. tovább
Részlet a kiállításból
A termek sorát az az épület hátsó parkjára néző helyiség zárja, amelyben közel félszáz öntött vas kályha, a szintén Bereg vidékén készült művészi és háztartási vasöntvény került elhelyezésre. Egyúttal itt van mód arra, hogy a múzeum barátai egy-egy rendezvényen gyűljenek össze és tartsák foglalkozásaikat. tovább
Részlet a kiállításból
A két részre osztott régészeti tárlatot egy nagyobb teremben és az ebből nyíló sarokszobában tekintheti meg a látogató. Megtalálhatóak benne a mindennapok használati eszközeitől kezdve az ünnepi alkalmakkor viselt ékszereken, a harcok során alkalmazott fegyvereken, a mesterek szerszámain vagy a vallási rituálékon használt tárgyakon át a temetéskor túlvilágra szánt mellékletekig számos elem. tovább
Részlet a kiállításból
A Bereg kincsei címet viselő tárlatfüzér a beregi Tiszahát, valamint az oklevelekben először 1214-ben említett, később jelentős térségi központ szerepet is ellátó Vásárosnamény (Namény) táji-történeti és társadalmi viszonyait vázolja fel a bevezetőben. tovább
A beregi falvak mecénásai azok a nemesi családok voltak, akik különböző javak, adományok juttatásával segítették a környezetükben élő közösségek boldogulását, veszély esetén életben maradását, valamint a tehetséges ifjaik taníttatását. tovább
A beregi Tiszahát népének kézimunkáihoz hozzátartoztak a gyászos temetési kézimunkák is. Már a kelengyéhez elkészítették a gyászabroszt, a tükörre való gyászkendőt és a ravatalterítőt is. Ezeket a gyászos textíliákat szövéssel és varrással, rendszerint feketével díszítették. Nem volt külön mintakincse: ugyanazokkal a motívumokkal díszítették és a minták ugyanabban a szerkesztésmódban kerültek rájuk mint az élet bármely használati tárgyára, a hétköznapi vagy ünnepi abroszokra. tovább
A termek sorát az az épület hátsó parkjára néző helyiség zárja, amelyben szintén a Bereg vidékén készült művészi és háztartási vasöntvények, illetve a közel félszáz öntöttvas kályha került elhelyezésre. tovább
A régi háztartásban sokféle cserépedényre volt szükség. Területünkön állandó, számottevő fazekasság csak a 17. századig volt. Így később az edényeket a vásárokon szerezték be. A nagy kerámia központok fazekasai elhozták áruikat a naményi vásárba, ahol több központ gyártmányai találkoztak. tovább
A vászon végigkísérte az ember életét - a születéstől a halálig. A vászonból készült eszközök megtalálhatók az élet minden területén, a háztartásban, a gazdálkodásban és a viseletben is. tovább
Vidékünkön a falu életének az egész évet átfogó vászonmunkák adták meg a keretét. A szövéssel készített, majd hímzéssel díszített vászonhoz kapcsolódtak a Beregi Tiszahát népe életének döntő pillanatai is. Készítése - a munkák nehézsége ellenére is - a falvak lakóinak a várva várt eseménye volt. Mivel ez a munka - és szépen formált eszközei - kizárólag a női tevékenységek egyik jellemzője, a házasságra készülődő lányok majdani életének meghatározó tárgyi világát idézik. tovább