A mátészalkai Szatmári Múzeumban található a - határainkon túl is jól ismert, Közép-Európában pedig a legnagyobb - szekér,- kocsi- és hintógyűjtemény: a közel száz darabot számláló kiállítási anyag gazdagon illusztrálja a népi teherhordás, a polgári és nemesi személyszállítás közlekedési eszközeit, melyeket a három részből álló, körpanorámás szekérszínekben tekinthetik meg a látogatók.

Gábor Marianne, XX. századi festészetünk örökifjú mestere 1917. április 26-án született Budapesten, ahol azóta is él. Gábor Ignácnak, a magyar verstan megújítójának leánya, anyai ágon a réz és acélmetsző Tyloler Józsefnek, a Kossuth-bankó, a történelmi Kossuth- és Petőfi-metszetek és a nevezetes 1848-as kormánytabló mesterének leszármazottja.

Ha gazda a vásárban vette meg a famunkát, azt hazavitte és a falubeli kováccsal vasaltatta be. A vasalás ára a két világháború között 4 mázsa búza ára volt: egy hét sukkos szekér ára 10 mázsa búzával volt egyenértékű.

Kerékgyártó mester majd minden faluban működött, és a szekerek készítése mellett javításukat is ő végezte. Mivel a szekér több mesterember produktuma, a kerékgyártó és a kovácsmester összedolgozott, ahogy mondják: társban voltak.