Az egykori Szatmár vármegye történelmében Csenger városa több évszázadon át jelentős szerepet játszott. A XV-XVI. században a nemesi vármegye központjának számított, a megyegyűléseket, törvénynapokat rendre itt tartották, 1388-ban már vásárjoggal rendelkezett, s az 1400-as évek elején mezővárosként említik. A város kisnemesi lakóinak erős történelmi tudatának megnyilvánulása a Helytörténeti Múzeum.

Ugyanakkor a gazdag múltnak tárgyi emlékeivel semmiféle tudatos, szervezett gyűjtés nem foglalkozott. Szerencsésebben alakult azonban Csenger város írásbeli dokumentumainak megmentése, feldolgozása és részbeni közzététele - köszönhetően Molnár József (1905-1989) kutató munkásságának.

Az 1963-ban beindult helyi Gimnáziumban kezdődött gyűjtőmunka egy szerény kiállításnyi anyagot eredményezett - sajnos azonban ennek nagy része felelőtlenség miatt elkallódott. Az ebből megmaradt anyag és az általános iskola eseti gyűjtéseinek megtizedelt tárgyai képezték a későbbi Helytörténeti Kiállítás csíráit.

1974-ben az általános iskola adott önálló bemutatási lehetőségeket a már folyamatosan és tudatosan gyűjtött néprajzi és történeti anyagnak egy szolgálati lakás - egykori kisnemesi ház - három szobájában. A lehetőségeken belül szakszerűen kivitelezett kiállítás a nagyközönség szellemi életében egyre inkább meghatározóvá vált, s a turisztikailag frekventált templom mellett mindinkább látogatottabbá lett.

A fokozatosan gyarapodó gyűjtemény lassacskán kinőtte a számára biztosított helyiségeket. Így 1982-ben a központban egy volt nagypolgári épületet alakítottak át - nagy társadalmi összefogással -, hogy megfelelő legyen a Helytörténeti Múzeum befogadására, s így méltó elhelyezést nyerjen a gyűjtemény.

1984. július 14-én került sor az ünnepélyes avatásra.

Az intézményt Csenger Város Önkormányzata tartja fent, vezetője etnográfusi végzettségű, aki egyszemélyben végzi a működéssel kapcsolatos összes szakmai és egyéb munkát. A hivatalosan "Helytörténeti Kiállítás" néven szereplő múzeum gyűjtőterülete Csenger, illetve közvetlen környéke, gyűjtőköre régészeti-néprajzi, újabbkori tárgyi, fotó és egyéb dokumentumokra terjed ki. Dicsekvés nélkül elmondható, hogy régészeti anyaga - köszönhetően a 80-as évektől induló két ásatásnak (XI. sz, XV. sz.) - a megyében is számottevő és jelentős.

A négy állandó kiállításon felül gazdag fotótárral is rendelkezünk, a majd 30 éves gyűjtőmunkának eredményeképpen. A város múltjára vonatkozó dokumentumok (jegyzőkönyvek stb.) is szép számmal állnak a kutatók rendelkezésére, akiknek indokolt esetben komfortos szálláslehetőséget is tudunk biztosítani az épületen belül.

Az épülethez parkosított udvar is tartozik, melynek ligetszerű hátsó része ideális sátorozási terület. Nyaranta napközis jellegű szaktáborok is működnek itt. Az udvaron kialakított fedett bográcsolóhely kedvelt találkozóhelye a középiskolai osztályoknak, egyleteknek, szervezeteknek, baráti közösségeknek. A Múzeum ezáltal a város szellemi és közösségi életének szerves részeként működik.