Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.02. - 2023.03.19.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma - Salamon-torony - Visegrád
Salamon-torony
Cím: 2025, Visegrád Fő utca 23.
Telefonszám: (26) 597-010
Nyitva tartás: K-V 9-17
A tatárjárás idején (1242) elpusztult régi visegrádi vár helyett az 1250-1260-as években épült fel a ma is álló hatalmas várrendszer. Az erődítmény két részből áll, az alsóvárból és a fellegvárból.

A kettőt a hegyoldalon lefutó völgyzáró falak köti össze, amelyek egészen a Duna partjáig folytatódnak. A völgyzáró falon átvezető kapuk között épült fel az alsóvár központja, a nagyméretű, hatszögletű alaprajzú lakótorony, amelyet a középkorban Vízi toronynak, ma Salamon toronynak neveznek.

E név a XIX. században egy tévedés következtében ragadt rá a XIII. századi lakótoronyra, ugyanis akkoriban még azt gondolták, hogy a torony római eredetű, és ebben raboskodott a XI. században Salamon király, akiről tudjuk, hogy unokatestvére I. László a visegrádi várban tartotta őrizet alatt. Csakhogy a valóságban akkor e torony még nem állt, Salamon fogságának helyszíne a szomszédos Sibrik-dombon álló ispáni vár lehetett.

Az alsóvár gótikus lakótornyát IV. Béla építtette, hogy vadászatok alkalmával szállást találjon vastag falai között, és hogy védelmet biztosítson a Budáról Esztergomba vezető országútnak egy esetleges újabb tatár támadás esetén. 1317-ben a visegrádi várat Károly Róbert hívei szerezték meg uralkodójuknak, aki 1323-ban ide helyezte székhelyét és a lakótoronyból kényelmes királyi lakóhelyet alakított ki. Feltehetően a torony ekkor beboltozott felső szintjén alakították ki még 1325 előtt a Szt. Jánosnak szentelt várkápolnát.

A torony átalakításával egyidőben épültek fel a tornyot körülvevő belső várfalak, és a toronytól keletre emelkedő terasz, rajta a pénzverőkamara házával. 1357-ben ebben az épületben dolgozott Konrád harangöntő műhelye, aki az itt öntött visegrádi nagyharangért adómentességet kapott I. Lajos királytól.

A lakótornyot a XV-XVI. században már inkább raktárként használták. A belső vár nyugati oldalát még a XVI. század elején egy ágyúterasszal erősítették. 1540 októberében Ferdinánd király hadvezére Leonhard Fels ostrommal foglalta el a János király híveinek kezén levő várat. Az ostrom során omlott le a lakótorony déli sarka. A torony azóta rom.

A törökök 1544-ben foglalták el a várat. Az elpusztult város helyett a kicsiny török település az alsóvár falai között jött létre. 1595-ben Esztergom bevétele után Pálffy Miklós csapatai foglalták vissza a visegrádi várat a töröktől. Ám az erődítmény csak egy évtizedig maradt keresztény kézen. 1605-ben ugyanis Bocskai István hajdúi foglalták el török segítséggel, majd átadták át is adták a töröknek.

A keresztény seregek csak 1684-ben űzték ki újra a törököket a vár falai közül, ám 1685-ben az erődítmény újra török kézre került, akik megtartani nem tudták: épületeit felgyújtották, védőműveit megrongálták, és végleg elhagyták. A romos várat többé nem javították ki. A XIX. század közepén a nemzeti romantika fedezte fel újra a visegrádi vár jelentőségét.

Viktorin József visegrádi plébános kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre és Schulek János vezetésével megindult az alsóvár feltárása és helyreállítása. A Salamon-toronyból királyi vadászkastélyt kívántak kialakítani, de a munka 1882-ben pénzhiány miatt félbeszakadt.

Az 1910-20-as években Lux Kálmán fejezte be a torony hiányzó sarkának kiegészítését és lefedését. A helyreállított toronyban rendezte be Schulek János az első visegrádi régészeti gyűjteményt. Az ekkor készült vasbeton födém, és faszerkezetű falak 1950-ben leégtek. A torony és az alsóvár újabb helyreállítására 1959-64 között, Szanyi József és Sedlmayr János tervei szerint került sok. A hiányzó falsarok és födémek vasbeton kiegészítései a korszak modernista magyar műemléki építészetének legnevezetesebb alkotásává vált.

A torony a Mátyás Király Múzeum kiállításainak ad otthont. Földszintjén a királyi palota díszudvaráról származó Zsigmond-kori díszkút, első emeletén pedig a palota legfontosabb Mátyás-kori szobrászati emlékei: a későgótikus Oroszlános-kút, a reneszánsz Múzsák-kútja, valamint a palotakápolna reneszánsz oltárainak és szentségházának a töredékei, köztük a Visegrádi Madonna láthatóak. A torony két felső szintjén Visegrád történetét az őskortól a XX. századig bemutató régészeti-történeti kiállítás kapott helyet.