Eseménynaptár
2024. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2024.06.22. - 2024.06.22.
Zirc
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szigetvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Székesfehérvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.22.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.23.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.22.
Budapest
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szentendre
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szekszárd
2024.06.22. - 2024.06.22.
Székesfehérvár
2024.06.19. - 2024.09.22.
Budapest
2024.06.07. - 2025.02.02.
Budapest
2024.06.02. - 2024.07.02.
Debrecen
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.01. - 2024.06.30.
Kaposvár
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
Falumúzeum, Nagytarcsa - Nagytarcsa
Falumúzeum, Nagytarcsa
Cím: 2142, Nagytarcsa Múzeumkert u. 21.
Telefonszám: (70) 379-8262
Nyitva tartás: K-Sze 10-16, Cs-P 10-14
A régészeti ásatások és a történeti kutatások bizonyítják, hogy Nagytarcsa területe az ember által az őskőkor óta lakott. Krisztus születése elõtti korokból néhány értékes régészeti leletet érdemes megemlíteni. 

Az őskorból: csiszolt kõbalták, átfúrt csonteszköz, rézkori idoltöredék, nagyméretû magkõ, agyagedények, bronzkori edények, karperec. 

A szkíta korból elõkerült leletegyüttest a történelemtudomány hazánk legfontosabb régészeti emlékeiként tartja nyílván. Ezek a szkíta sámánok kellékei voltak: Szobros bronzcsörgõk, bronzcsengõk, vaszabla. A szarmata korból agyagedény, fenõkõ maradt fenn.

Krisztus születése utáni idõkbõl származó leletek : I. Justinianusz császár pénze, honfoglaláskori köznépi temetõ tárgyi emlékei, a 12. századból III. Béla király pénzei, a 13. századból nyílcsúcs.

A Falumúzeum 1960-tól õrzi és tárja az érdeklõdõk elé a község gazdag történeti és néprajzi emlékeit.

Az épület eredetileg 1939-ben a Tessedik Sámuel nevét viselõ elsõ, országos hírű bentlakásos népfõiskolának adott helyet, melyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkész alapított.

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága az Evangélikus Egyháztól vásárolta meg az alföldi parasztház-stílusban emelt épületet. Múzeumi céloknak megfelelõ átalakítások után az ide látogató jelenleg 7 állandó kiállításon pillanthat be a község múltjába. Az elsõ kiállítás megnyitását öt éves gyûjtõmunka elõzte meg.

A szervezõ-alapító Molnár Lajos és Molnár Lajosné szül. Hajdú Margit tanító házaspár elképzelésének megvalósítását a nagytarcsai lakosság egy emberként támogatta, segítette. Az addig féltve õrzött, õseiktõl örökölt tárgyakat a létesítendõ múzeum számára ajándékozták. Az idõs emberek szívesen meséltek, hogy írott formában az utókor számára is ismertté tegyék homályba veszõ hagyományaikat, szokásaikat, életformájukat. Ennek köszönhetõen több értékes tanulmány, kiadvány, könyv született az alapítók tollából.A
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A hímzéstechnikát a századfordulón a száröltés és laposöltés együttes alkalmazása jellemezte. Ez eleinte rendkívül kevés és egyszínű volt. Csak később varrták a pirosat a kékkel együtt. Az évek múlásával fejlődött a nagytarcsiak díszítőkedve és vele együtt a művészetük is. A laposöltés került túlsúlyba. Az 1920-as években az ünnepi ingek ujján és a vasalt fejkendőkön arasznyi szélesen megjelent a fehér lyukas hímzés is. tovább
Az első szoba
A pitvarból balra haladva az első szobába jutunk. Az ide belépő tekintetét a kékre festett, tulipánokkal díszített, hímzett párnákkal felvetett ágy ragadja meg. A vánkosokat fej alá soha nem tették, rajta nem aludtak. A legfelső sorra helyezték a gyermek keresztelő pólyáját és a fejről leemelt, megkötve hagyott ún. vasalt kendőt is. tovább