Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum - Gödöllő
A Királyi Kastély bejárata
Cím: 2100, Gödöllő Grassalkovich Kastély
Telefonszám: (28) 420-331, (28) 430-864
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: H-V 10-18 (pénztár 17.00-ig)
Az állandó kiállítás egyénileg megtekinthető.
II.9-III.31.: H-P 10-16 (pénztár 15.00-ig), Szo-V 10-17 (pénztár 16.00-ig)

A téli nyitvatartás alatt, hétköznap az állandó kiállítás tárlatvezetéssel a következő időpontokban látogatható: 10.30, 11.30, 12.30, 13.30 és 14.30. (Túraidőpontok tájékoztató jellegűek, a kezdési időpontok változhatnak)
A bejelentkezett csoportok ezektől eltérő időpontban tárlatvezetővel látogathatnak.
Bejelentkezés: 0628 410 124.
Szombat és vasárnap az állandó kiállítás egyénileg is megtekinthető!
A XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építtetését. Az első építési szakasz 1745-ig tartott: Mayerhoffer András tervei alapján ekkorra készült el a belső udvart közrefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. Ebben az állapotában láthatta a kastélyt Mária Terézia királynő, aki 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn.

Ezt követően Grassalkovich I. Antal élete végéig több szakaszban folytatta a kastély bővítését és átépítését. A kettős U-alakú épületben fia, Grassalkovich II. Antal (1734-1794) alakított ki barokk kőszínházat. Unokája, Grassalkovich III. Antal (1771-1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára.

Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfi ága. A leányágon tovább öröklődő birtokot a kastéllyal együtt 1850-ben báró Sina György (1783-1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810-1876) adta el 1864-ben egy belga banknak. 1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. Erzsébet királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc Józsefet a trónon követő IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. 1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1950-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg, majd néhány évvel később megkezdődött az épület kiürítése, ami a felújítás előfeltétele volt.

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély felújítását és hasznosítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálja. A rekonstrukciós munkák első ütemének lezárásaként 1996 augusztusában átadott főhomlokzati szárnyban nyílt meg a Királyi Kastélymúzeum állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A források alapján hűségre törekvően berendezett enteriőrök a monarchia Magyarországáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyéről is mesélnek.

Mivel a gödöllői berendezésből igen kevés maradt fenn, ezért az enteriőrökben a hazai egyházi és közgyűjtemények kapcsolódó darabjai, illetve a királyi pár máshonnan származó személyes tárgyai is láthatóak.

1997 júniusában a királyi lakosztályok újabb szobái készültek el, majd egy évvel később, Erzsébet halálának 100. évfordulóján megnyílt az Erzsébet királyné emlékkiállítás. 2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki és vált teljessé a Kastélymúzeum állandó kiállítása.

Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított barokk színház és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon. Az időszaki kiállítótermekben pedig egész évben történeti és kortárs művészeti kiállítások várják a látogatókat.

Faludi Ildikó
Programok
2011. első félév során, hétvégeken, a rendkívüli nyitvatartási rendnek megfelelően, egy különleges túra keretében tekinthetik meg látogatóink az elnökségi helyszíneket. tovább
Állandó kiállítások
Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában felidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly király és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát. tovább
Barokk színház
A kastélyegyüttes déli szárnyában - Grassalkovich I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztálya helyén - Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A kastélyszínház tehát hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza. tovább
Királydombi pavilon
A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A XVII–XVIII. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat. Ez részben a nemesi öntudat kifejeződése, részben a történelemszemlélet képi megjelenítési formája volt. tovább