Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.26. - 2019.06.28.
Budapest
2019.06.25. - 2019.06.25.
Veszprém
2019.06.24. - 2019.06.28.
Vác
2019.06.24. - 2019.06.28.
Győr
2019.06.24. - 2019.06.28.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.23.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.23.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.23.
Debrecen
2019.06.22. - 2019.06.22.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.22.
Budapest
2019.06.22. - 2019.11.02.
Pécs
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szentes
2019.06.22. - 2019.06.26.
Budapest
2019.06.22. - 2019.08.31.
Pécs
2019.06.22. - 2019.07.31.
Tiszafüred
2019.06.22. - 2019.07.31.
Győr
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
Állandó kínálat
A foglakozáson a gyerekek megtudhatják, hogy az agyag, mint földfajta milyen tulajdonságú lehet, hogyan "viselkedik", ha a kezük melege éri és erősen meggyúrják. A marok technikát és a felrakásos módszert egyaránt kipróbálhatják, amikor kis csuprot vagy tányért készítenek. tovább
Az első meteorológusok a szántó-vető emberek voltak, elemi érdekük volt, hogy az időjárás változásait megértsék, értelmezzék, törvényszerűségeit megfejtsék. A népi megfigyelések tovább éltek a szájhagyomány útján és a népi kalendáriumok lapjain. tovább
Az állattartó tanyán élő szürke marhákat és mangalica malacokat szemlélve nehéz elképzelnünk, hogy a hozzájuk hasonló állatok bőréből a cipész, a csizmadia, a bőrdíszműves, a szűcs használati tárgyakat, lábbelit, subát, bekecset, ködmönt készített. A vékony szálakra hasított bőrből fonta meg ostorát a pásztor ember, melynek alapfogásait a foglalkozáson részt vevők is megtanulhatják, amikor bőrkarkötőt készítenek tanítómestereik irányításával. tovább
Hogyan készült hajdanán a cipó? A pékmester bemutatja a cipósütés eszközeit, a dagasztó teknőt, a kovászfát, a kaparót, a szakajtót, no meg a sütőlapátot. A kemencében izzó parazsat is megcsodálhatják a gyerekek, ha részt vesznek ezen a foglalkozáson. tovább
A kenderfeldolgozás munkafolyamatával és eszközeivel, a szövőszéken készült termékekkel, valamint a fonóbéli szokásokkal, játékokkal ismerkednek meg a tanulók. Végezetül kipróbálhatják, hogyan készül a kenderfonal guzsalyon, hogyan működik a rokka. tovább
Milyen iskolában és hogyan tanultak az őrségi gyerekek? Hol lakott a tanító úr és családja? Mi minden volt a feladata? A gyerekekkel közösen fölelevenítünk egy tanítási napot. Olvashatnak régi tankönyvekből, gyakorolhatják az írást palatáblán, a számolást golyós "számológépen". tovább
Az emberbarát környezet és a környezetbarát ember együttműködése révén a természetes anyagok felhasználásának ma is számtalan lehetősége adódik. Azoknak a fiataloknak ajánljuk ezt a programot, akik az építőipar, vagy a kézművesség területén szeretnének elhelyezkedni. A feledésbe merült építőanyagok, illetve építési technikák iránt érdeklődnek. tovább
A foglalkozásokon gyermekjátékokat készítünk: a gyerekek a csuhéfonás, a gyékényjáték- és rongybaba készítés, valamint a népi hangszer készítés közül válogathatnak a gyerekek.< tovább
Elődeink különböző világító eszközöket használtak. A mécsesen, petróleum lámpán, és a nyugati végeken elterjedt "foklán" kívül a gyertya volt a legközkedveltebb világító eszköz. A foglalkozáson részt vevők megismerik a gyertyamártó műhelyt, ahol a mester bemutatja a gyertyakészítés hagyományos módjait, a gyertyaöntést és a gyertyamártást. Ezután a gyerekek elkészítik saját gyertyájukat. tovább
A népi ékszerek egyik legfontosabb alkotóeleme a gyöngy. A nyakékek, gyöngygallérok elkészítésekor a színek és a formák variációi szinte végtelen lehetőséget kínálnak, amely Magyarországon is tájegységenként változott. A foglalkozás során a gyerekek megismerkedhetnek néhány jellegzetes viselethez tartozó nyakékkel, utána pedig maguk is elkészíthetnek egy egyszerűbb változatot. A kásagyöngy "színkavalkádjából" ők választhatják ki, melyik variáció a legkedvesebb számukra. tovább
Tárlatvezetés magyar, nemzetközi és angol jelnyelven. A Nyugat-Dunántúl tájegység kondorfai lakóházában lévő speciális tanteremben szóképek segítségével megtanulhatják a fontosabb háztartási eszközök elnevezéseit, majd megtekinthetnek egy a múzeumról szóló videofilmet, melyet jeltolmács közvetít. tovább
A nyírádi vízimalom berendezése szemléletesen tárja elénk, hogyan élt és dolgozott egy vízimolnár a családjával. A program különlegessége, hogy igény szerint a malmot beindítjuk, így működés közben láthatjuk a malomszerkezetet, és megfigyelhetjük, ahogy a gabona "két kő között őrlődik", míg liszt vagy korpa nem lesz belőle. A "nullás" liszt finomságáról mindenki saját kezűleg is meggyőződhet. Az élményt a kisebbeknek malmos és molnáros játékokkal gazdagítjuk. tovább
Tárlatvezetés vakok és gyengén látók részére. A Nyugat-Dunántúl tájegység egyik lakóházában egy speciálisan berendezett kiállítás várja a látogatókat, ahol Braille-írásos feliratok és katalógus segíti a tájékozódást. tovább
Az emberiség legfontosabb kultúrnövénye a búza. Másként életnek is nevezik, hiszen a mindennapi táplálékunk a kenyér készül belőle. A mag földbekerülésétől a kenyér megsütéséig sok minden történik vele. A foglalkozáson végigkísérjük a folyamatot, mi minden történik a búzával, míg a zsákba kerül. Tavasztól aratásig rövid sétát teszünk a múzeum búzaföldjén, megfigyeljük, milyen termésünk lesz az idén. tovább
A foglalkozáson a gyerekek kapnak egy előre kifaragott ház alakú fatömböt, ebből készítik el egy parasztház makettjét. Miközben a készülő ház falait "bemeszelik" temperával, megtudhatják, milyen anyagokból és milyen módon építették házaikat elődeink Magyarország különböző vidékein. Amíg a ház fala szárad, friss vesszőből sövénykerítést fonhatnak a ház köré. Az ajtót, ablakokat is rá kell festeni, ahogyan a múzeumi házakon látható, majd a kémény és a tető is a helyére kerül. tovább
A magyar népballadák rendhagyó feldolgozásához nyújt szokatlan megközelítési lehetőséget ez az önálló nyomozásra késztető foglalkozás a múzeum kiállításaiban. Két zalai népballada a kiinduló pontja annak a filmnek, amit a foglalkozás első felében - megfigyelési szempontokat követve - közösen nézünk meg. tovább
Legfontosabb táplálékunk, a kenyér útját kísérjük végig, a mag földbe kerülésétől a kenyér kisütéséig. A tanulók nyomon követhetik a szántóföldi munkákat a szántástól az aratásig, láthatják a múlt század végén használatos földművelési eszközöket, a gabona feldolgozásának helyszíneit, a csűrt, a malmot, valamint részesei lehetnek a kenyérsütés fáradságos munkafolyamatának. tovább
Ebben a házban, a múzeumi foglalkozások során a különféle használati tárgyakat a tanulók kézbe vehetik, használhatják. Szituációs játékok keretében az évszaknak megfelelő, ház körüli munkákat végezhetnek. Női munkák: vajköpülés, ágy bevetése, mángorlás, agyagpadló felsöprése, locsolása, őrlés kézi malommal. Férfimunkák: széna-, szalmahordás, gereblyézés, fafűrészelés, fahordás, talicskázás. tovább
A főleg ünnepi alkalmakra vagy vásárfiának szánt mézeskalács díszítése nem egyszerű feladat. A vállalkozó kedvű résztvevők megnézhetik, hogyan alakulnak ki a mester keze alatt a hagyományos motívumok, majd maguk is kézbe vehetik a különféle formákkal kiszaggatott, kemencében sült, finom tésztát. tovább
A kiállítások megtekintéséhez a különböző korosztályok életkori sajátosságaihoz igazodó magyar, angol, német, olasz, japán és francia nyelvű, valamint angol, nemzetközi és magyar jelnyelvű tárlatvezetés igényelhető a megrendeléskor megbeszélt tájegységben. tovább
"Te bárány gyapjából való, tíz újjal óvatosan készített, ezernyi vízcseppel meghintett" - anyag - nemez, ahogy egy mongol népköltésből is olvashatjuk. Az egyik legnemesebb természetes anyag a világon. A résztvevők maguk is elkészíthetik ezen az alkalmon, amikor a kezük erejével, vízzel, szappanos kézzel és sok türelemmel addig hengergetik, gyömöszölik, masszírozzák, majd simogatják a gyapjú gömböcskét, vagy hurkát, míg nemezlabdává vagy karkötővé nem alakul. tovább
A megtisztított, beáztatott gabonaszárat - szalmát - ügyes kézzel, különböző fonások alkalmazásával szép tárgyakká lehet alakítani. Az óvodás, vagy kisiskolás csoport a foglalkozáson szalmalánccal, karkötővel, gyűrűvel ékesítheti magát, vagy szalmababát készíthet. tovább
Amint két szál keresztezi egymást, már is a szövést alapozzuk meg. Amikor a hajunkat fonjuk, vagy összekulcsoljuk az ujjainkat, saját magunkon is ezeket az egyszerű, de nagyszerű technikákat alkalmazzuk. A szövőműhelyben meg lehet tanulni, hogyan kell öt szálból övet fonni úgy, hogy csak a tíz ujjunkra legyen szükség, vagy mi is az a "körmöcskézés". tovább
A kiállításokban berendezett szituációk megtekintése után a mosás, mángorlás eszközeinek használata közben ismerik meg a gyerekek a vászon nemű tisztításának hagyományos módját olyan természetes anyagok felhasználásával, mint pl. a hamulúg, a háziszappan vagy a szappangyökér. tovább
Húsvét másnapján - Húsvéthétfőn - a lányokat locsoló legények hímes tojást kaptak köszönetképpen. Azoknak ajánljuk ezt a foglalkozást, akik igazán kedves ajándékkal szeretnék viszonozni a fiúk figyelmességét, vagy kíváncsiak a tojásdíszítés titkaira. Ősi mintákat "írókázhatnak" (rajzolhatnak) a tojásra, a felforrósított méhviaszba mártott "gicével". tovább
A múzeummal még csak ismerkedő gyerekeknek rövid sétát ajánlunk a múzeum egyik kiállításában. A "vándorlásunk" során felkeresett udvarokban, lakó- és gazdasági épületekben megismerkednek a falusi emberek életével. Mondókák, népdalok és népi játékok segítségével életre keltjük a népmesék világát is. tovább
Itt megismerkedhetnek a gyerekek a Magyarországon hagyományosan elterjedt háziállatok fajtáival és tartásával, majd maguk is kivehetik részüket az állatok körül adódó tennivalókból, pl. állatok tisztítása, morzsolás, gyapjútisztítás, kártolás, stb.. tovább
Az értelmi fogyatékosok számára összeállított, tematikus programsorozatban a hagyományos népi kultúrát rendhagyó módon, speciális módszerekkel, élményszerűen ismertetjük meg, mellyel hozzájárulunk az értelmi sérültek komplex, sokoldalú fejlesztéséhez. tovább
Múzeumpedagógiai kapcsolattartó
Angeli Adrienn
(26) 502-511
Az intézmény felszereltsége
Szakemberek:
interpretátor, muzeológus, óvodapedagógus
Helyiségek:
előadóterem, foglalkoztató, műhely (helyiségek)
Eszközök:
  • technikai felszerelés: projektor, videó, cd lejátszó, plazma televízió
  • demonstrációs eszközök: makettek, műtárgymásolatok
  • egyéb segedeszközök: íróeszközök, jelmezek, bábok, természetes anyagok, szerszámok
Kényelmi felszereltség:
akadálymentes mosdó, Braille feliratok, büfé, csomagmegőrző, játszótér, múzeumi bolt, orvosi rendelő a közelben, pihenő, ruhatár, tapintható tárlat, uzsonnázó, vendéglő, étterem a közelben
Közlekedés:
akadálymentes épület, jármű a múzeumon belül, múzeumtérkép, parkoló