A Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatósága, hasonlóan a többi iparághoz, létre kívánta hozni saját bányászati múzeumát a Városi Tanács, a Megyei Tanács és az Idegenforgalmi Hivatal összefogásával. A múzeum célja 1965-ben "egyrészt a nógrádi bányászat múltjának, történetének megőrzése és ismertetése, másrészt a jelenkori bányászat bemutatása" volt. A múzeum feladatául tűzte ki, a nógrádi szénbányászat még fellelhető relikviáinak, a bányászat termelőeszközeinek, valamint az elővájás és fejtés biztosítószerkezeteinek összegyűjtését és bemutatását.

1964 végén vált ismertté, hogy a városban föld alatti bányamúzeumot létesítenek. Faper Jenő bányamérnök, a soproni bányamúzeum igazgatója szerint "a tröszt és a mondott szerveket tiszteletreméltó elhatározásukban az a meggondolás vezette, hogy a felszabadulásunk óta óriási módon megnövekedett szocialista bányaváros valami ízelítőt tudjon adni több mint százéves bányászatából a városba érkező idegeneknek, elsősorban a tanuló ifjúságnak, melyet mind nagyobb tömegben ontanak a buszok, s mely - érthető módon - mind hangosabban követeli, hogy "bányát" láthasson".

Az egyetlen lehetséges helyszín az egykori központi bányakolónia területén található, s az 1951-ben megszűnt József lejtősakna eredeti állapotában megmaradt vágatrendszere volt. A felhagyás után a bányatérséget hosszú ideig a bányamentők használták, gyakorló pályákat alakítottak ki a szellőztetett és épségben lévő vágatrendszerben. Ennek egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára oly módon, hogy a mintegy 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerjen a bányáról és annak műszaki berendezéseiről.

1965. április 30-án nyitották meg - több évi előkészítő munka után - hazánk első (Európa második) föld alatti bányászati múzeumát több száz érdeklődő jelenlétében.

Itt szükséges megemlékeznünk azokról a szakemberekről - elsősorban Pothornik József vállalatigazgatóról, Dr. Faller Jenő soproni múzeumigazgatóról, Adorján Henrik gépészeti osztályvezetőról, Magyarfy Károly főmérnökről, dr. Bartkó Lajos geológusról, Liptay Jenő agrármérnökről, valamint Tóth Béláról -, akik kezdetektől fogva az ügy mellé álltak és segítették a múzeum megvalósulását. A bányamúzeum további fejlesztésében Zsuffa Miklós vezérigazgató, László Gyula főmérnök, Morvai Ernő vezérigazgató és Kicsiny Miklós múzeumvezető játszott jelentős szerepet. A technikai megvalósítás Cserjési Miklós főmérnök és helyettese, Nagy Sándor bányamérnök, valamint a mentőállomás lelkes legénységének nevéhez fűződik, akik társadalmi munkában hozták létre a mai múzeumot, és folyamatosan végezték az állagmegóvást.

Az Országos Műemléki Felügyelőség 1980. október 20-án a föld alatti múzeumot, a volt József lejtősakna eredeti állapotában megmaradt részét - mely hűen reprezentálja a 19. századi Nógrád medencei szénbányászatot - műemlékké nyilvánította.

A nógrádi barnakőszénbányászat 125. éves jubileuma alkalmával (1986) a több mint százéves bányakolóniai épületben megnyílt a múzeum bányászattörténeti kiállítása és az épület melletti részen a bányaszállítást bemutató skanzen is. Az új múzeum a bányásznapon felvette - az alapítóra emlékezve - a Pothornik József Bányamúzeum nevet.

1993. április 1-én Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése átvette a bányamúzeumot és a Nógrádi Történeti Múzeum kezelésébe adta. 1995-ben rendelettel vették ki a műemlékek listájáról a föld alatti bányamúzeumot, majd ugyanebben az évben a Nógrádi Történeti Múzeum felújította a skanzenben található mozdonyokat, csilléket, szállítóvagonokat. A három pár keskenynyomtávú sínpáron 13 járművet mutatnak be az érdeklődőknek.
2000. december 1-én nyílt meg a kibővített új külszíni géppark a bányamúzeum udvari részén kialakított mesterséges Szt. Borbála táróval. 2001. év bányásznapján került átadásra egy 1:6-os kicsinyítésű aknatorony az ipari skanzen területén. Az évek hosszú során az élet bebizonyította, hogy a bányamúzeumra akár mint hagyományőrző, akár mint szakmatörténetet dokumentáló intézményre szüksége van a megyének és a városnak. 700.000 látogató pozitív visszajelzései bizonyítják, hogy a bányamúzeum hitelesen értelmezi, őrzi, tanulmányozza, kutatja és dolgozza fel bányászati örökségünk történetét, hozzájárulva a nógrádi bányászkodás történetének megértéséhez, a nehéz fizikai munkát végző bányamunkások életének megismeréséhez.

Jó szerencsét!

dr. Szvircsek Ferenc