A föld alatti bányamúzeum bejáratát már messziről jelzi id. Szabó István "Vájár" című alkotása. A bal oldalon álló lármafa (klopacska) messzehangzó hangjával évtizedeken át jelezte a föld alatti munka kezdetét és végét, a hirtelen támadó bányavészt. Ezt az eszközt eredetileg az ércbányászatban használták, majd később a kőszénbányászatban honosodott meg.

A kiállításon a múltat idéző bányász ünnepi viseletek a korabeli szerszámok, világítási eszközök, térképek, statisztikák, a bányamunkához kapcsolódó dokumentumok, fényképek társaságában láthatók. A bányavállalatok által létrehozott kolóniák, iskolák, kórházak, kaszinók, fürdők és sportpályák is ennek a zárt közösségnek az életébe engednek bepillantani.

A bányaudvaron időrendben (1986-tól visszafelé) helyezték el az elmúlt évtizedekben használt termelőeszközöket, a szállítás gépeit, csilléit. A három keskenynyomtávú vasútvonalon álló szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett nagyméretű térkép segít értelmezni.