Eseménynaptár
2025. július
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.11.05.
Makó
2025.06.16. - 2026.06.16.
Budapest
2025.06.06. - 2026.01.25.
Budapest
2025.06.05. - 2025.06.30.
Dunaújváros
2025.05.30. - 2026.05.30.
Budapest
2025.05.30. - 2025.09.30.
Dunaújváros
2025.05.28. - 2025.09.28.
Budapest
2025.05.28. - 2025.07.28.
Budapest
2025.05.27. - 2025.06.27.
Hódmezővásárhely
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely - Vértesszőlős
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely
Cím: 2837, Vértesszőlős A volt kőbánya
Telefonszám: (1) 338-2121
Nyitva tartás: IV.1-VIII.31.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-18
IX.1-30.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-17
X.1-31.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-16
1962 nyarán bukkant rá Pécsi Márton geomorfológus a vértesszőlősi mésztufabányában Magyarország máig legidősebb emberi tevékenységre utaló régészeti leleteire. Az ezt követően elkezdődött, Vértes László régész által vezetett, többéves feltárás során került elő többek között a Sámuel névre keresztelt előember tarkócsontja. A szabadtéri régészeti bemutatóhely 1967-ben nyitotta meg kapuit.

Az ásatások során megismert, mintegy 350-400 ezer éves lelőhely összesen kilenc kultúrrétege a rendkívül gazdag pattintott kőeszköz-készlet mellett páratlan lehetőséget nyújt az ember környezetének megismerésére. A lassan lerakódó meszes iszap által megőrzött falevelek és termések lenyomatain még az erezet finom rajzolata is felismerhető. Szintén a nedves környezetnek köszönhető, hogy megmaradtak és ma is láthatók az egykori dagonyázó- és itatóhelyen feltárt zömében bölény-, orrszarvú- és medvelábnyomok.

Bár a korábban emberi lábnyomként azonosított jelenségeket ma már egy kistermetű, kihalt medvefajhoz kapcsoljuk, a vértesszőlősi lelőhelyen előkerült néhány tejfog és a feltárók által Sámuel névre keresztelt tarkócsont ma is fontos szerepet tölt be az európai korai embermaradványok között. A jelenlegi meghatározás szerint, az első előfordulása nyomán "heidelbergi embernek" nevezett faj minden bizonnyal a neandervölgyiek közvetlen előde és biológiai őse lehetett.

Az április elejétől október végéig nyitva tartó kiállítóhelyen a kipreparált kultúrrétegek, egy tűzhely és a lábnyomos felszín mellett megtekinthető egy válogatás az ember által pattintott kőeszközök, az általuk feldarabolt állatcsontok közül, illetve bemutatjuk a tarkócsont hiteles másolatát is.