Eseménynaptár
2022. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2022.08.18. - 2022.08.18.
Budapest
2022.08.18. - 2022.08.18.
Budapest
2022.08.18. - 2022.09.18.
Debrecen
2022.08.17. - 2022.08.17.
Budapest
2022.08.17. - 2022.09.17.
Debrecen
2022.08.16. - 2022.08.16.
Budapest
2022.08.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.20.
Gyula
2022.08.13. - 2022.08.13.
Szombathely
2022.08.13. - 2022.08.18.
Veszprém
2022.08.13. - 2022.09.26.
Verőce
2022.08.12. - 2022.08.12.
Budapest
2022.08.09. - 2022.09.18.
Budapest
2022.08.05. - 2022.09.06.
Budapest
2022.07.28. - 2022.08.28.
Szeged
2022.07.28. - 2022.12.31.
Budapest
2022.07.17. - 2022.08.17.
Szécsény
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely - Vértesszőlős
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely
Cím: 2837, Vértesszőlős A volt kőbánya
Telefonszám: (1) 338-2121
Nyitva tartás: IV.1-VIII.31.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-18
IX.1-30.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-17
X.1-31.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-16
1962 nyarán bukkant rá Pécsi Márton geomorfológus a vértesszőlősi mésztufabányában Magyarország máig legidősebb emberi tevékenységre utaló régészeti leleteire. Az ezt követően elkezdődött, Vértes László régész által vezetett, többéves feltárás során került elő többek között a Sámuel névre keresztelt előember tarkócsontja. A szabadtéri régészeti bemutatóhely 1967-ben nyitotta meg kapuit.

Az ásatások során megismert, mintegy 350-400 ezer éves lelőhely összesen kilenc kultúrrétege a rendkívül gazdag pattintott kőeszköz-készlet mellett páratlan lehetőséget nyújt az ember környezetének megismerésére. A lassan lerakódó meszes iszap által megőrzött falevelek és termések lenyomatain még az erezet finom rajzolata is felismerhető. Szintén a nedves környezetnek köszönhető, hogy megmaradtak és ma is láthatók az egykori dagonyázó- és itatóhelyen feltárt zömében bölény-, orrszarvú- és medvelábnyomok.

Bár a korábban emberi lábnyomként azonosított jelenségeket ma már egy kistermetű, kihalt medvefajhoz kapcsoljuk, a vértesszőlősi lelőhelyen előkerült néhány tejfog és a feltárók által Sámuel névre keresztelt tarkócsont ma is fontos szerepet tölt be az európai korai embermaradványok között. A jelenlegi meghatározás szerint, az első előfordulása nyomán "heidelbergi embernek" nevezett faj minden bizonnyal a neandervölgyiek közvetlen előde és biológiai őse lehetett.

Az április elejétől október végéig nyitva tartó kiállítóhelyen a kipreparált kultúrrétegek, egy tűzhely és a lábnyomos felszín mellett megtekinthető egy válogatás az ember által pattintott kőeszközök, az általuk feldarabolt állatcsontok közül, illetve bemutatjuk a tarkócsont hiteles másolatát is.