Eseménynaptár
2021. szeptember
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2021.09.19. - 2021.09.19.
Szécsény
2021.09.19. - 2021.09.19.
Hőgyész
2021.09.19. - 2021.09.19.
Zalavár
2021.09.19. - 2021.09.19.
Kalocsa
2021.09.19. - 2021.09.19.
Balatonfüred
2021.09.19. - 2021.09.19.
Esztergom
2021.09.19. - 2021.09.19.
Rábatamási
2021.09.19. - 2021.09.19.
Keszthely
2021.09.19. - 2021.09.19.
Budapest
2021.09.19. - 2021.09.19.
Budapest
2021.09.17. - 2021.10.17.
Balassagyarmat
2021.09.16. - 2021.10.31.
Debrecen
2021.09.15. - 2021.10.15.
Szécsény
2021.09.10. - 2021.10.10.
Szentes
2021.09.10. - 2021.10.10.
Szécsény
2021.09.09. - 2021.11.30.
Budapest
2021.09.07. - 2021.11.21.
Budapest
2021.09.06. - 2022.01.30.
Budapest
2021.09.01. - 2021.10.31.
Kecskemét
2021.09.01. - 2022.01.02.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely - Vértesszőlős
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely
Cím: 2837, Vértesszőlős A volt kőbánya
Telefonszám: (1) 338-2121
Nyitva tartás: IV.1-VIII.31.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-18
IX.1-30.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-17
X.1-31.: K-P 10-15, Szo, V és ünnepnap 10-16
1962 nyarán bukkant rá Pécsi Márton geomorfológus a vértesszőlősi mésztufabányában Magyarország máig legidősebb emberi tevékenységre utaló régészeti leleteire. Az ezt követően elkezdődött, Vértes László régész által vezetett, többéves feltárás során került elő többek között a Sámuel névre keresztelt előember tarkócsontja. A szabadtéri régészeti bemutatóhely 1967-ben nyitotta meg kapuit.

Az ásatások során megismert, mintegy 350-400 ezer éves lelőhely összesen kilenc kultúrrétege a rendkívül gazdag pattintott kőeszköz-készlet mellett páratlan lehetőséget nyújt az ember környezetének megismerésére. A lassan lerakódó meszes iszap által megőrzött falevelek és termések lenyomatain még az erezet finom rajzolata is felismerhető. Szintén a nedves környezetnek köszönhető, hogy megmaradtak és ma is láthatók az egykori dagonyázó- és itatóhelyen feltárt zömében bölény-, orrszarvú- és medvelábnyomok.

Bár a korábban emberi lábnyomként azonosított jelenségeket ma már egy kistermetű, kihalt medvefajhoz kapcsoljuk, a vértesszőlősi lelőhelyen előkerült néhány tejfog és a feltárók által Sámuel névre keresztelt tarkócsont ma is fontos szerepet tölt be az európai korai embermaradványok között. A jelenlegi meghatározás szerint, az első előfordulása nyomán "heidelbergi embernek" nevezett faj minden bizonnyal a neandervölgyiek közvetlen előde és biológiai őse lehetett.

Az április elejétől október végéig nyitva tartó kiállítóhelyen a kipreparált kultúrrétegek, egy tűzhely és a lábnyomos felszín mellett megtekinthető egy válogatás az ember által pattintott kőeszközök, az általuk feldarabolt állatcsontok közül, illetve bemutatjuk a tarkócsont hiteles másolatát is.