Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Kuny Domokos Múzeum - Tata
A tatai vár
Cím: 2890, Tata Váralja u. 1-3.
Telefonszám: (34) 381-251, (34) 381-251
Nyitva tartás: K-V 9-17
A Vár épülete kiemelt műemlék. 1397-1409 között épülhetett a Lackffy család birtokközpontjaként - a Vértes és Gerecse hegységek találkozásánál - egy vízzel és mocsarakkal körülvett sziklamagra.

A Vár 1397-től királyi birtok, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte fénykorát mint nyaraló-kastély. A török hódoltság alatt - a 16. századtól - Tatát megpróbálták a Győr védelmét biztosító végvári rendszerbe illeszteni. 1568 után megépült az olasz bástyás vár, igazi erődítménnyé azonban nem vált, s többször cserélt gazdát a harcok során.

1727-ben a tatai uradalmat az Esterházy család ifjabb, fraknói grófi ágának kiemelkedő személyisége, gróf Eszterházy József országbíró (1682-1748) vásárolta meg. Az uradalmi építőmester, Fellner Jakab (1722-1780) által 1755-ben épített bejáró a mai napig a Vár megközelítésének fő útvonala.

A várárok feletti híd és a török kori bejáró között található az ún. udvarbíró ház, a ius gladii-val (azaz főbenjáró perekben is ítélő hatalommal) bíró uradalom börtöncelláival, valamint a 19. század elején a raboknak épült kápolnával.

A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tatatóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.

A Vár 13 termében állandó kiállítás látható a római kortól a 19. századig felölelve Tata és környéke történetét, két teremben időszaki kiállítások bemutatására nyílik lehetőség.
Programok
Múzeumunk rendkívül jelentős római kori anyagot őriz. Régészeti kiállításunk mellett egyedülálló látnivaló, igazi csemege az ún. római szoba, amely egy (rekonstruált) teljes tér, boltozattal, nyílásokkal, és teljes felületén falképekkel. A szoba falképtöredékeit a brigetiói (ma Komárom) táborváros területén tárták fel. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Kiállításunk főszereplői a tatai uradalom fajansz manufaktúrájában készült dísztárgyak és használati edények, amelyek nem vitrinekben, hanem eredeti közegükben, pl. a terített asztalon jelennek meg. A tatai fajanszgyár termékei közül láthatók itt a híres rákos tányérok, a tabernákulum-szekrény formájú dísztárgyak, és más plasztikus megformálású, megtévesztő külsejű edények is (pl. káposzta-tál, papagáj-palack). tovább
Lovagterem
A kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű vértesszentkereszti bencés apátság feltárása során előkerült középkori tárgyi leletanyag kapott helyet ebben a teremben, köztük a budai királyi műhelyekben készített, mázas kályhacsempék, könyvfedél veretek, díszpoharak valamint a monostorhoz kapcsolódó temetkezésekből származó viseleti tárgyak. tovább
Római kori freskós terem
Az első emeleten egyedülálló látványosság található, a Brigetióból származó, falképekkel díszített szobának, egy egykori festett teremnek a teljes rekonstrukciója. A Kr. u. 2. századból származó töredékeket leletmentés során találták 1961-ben. A freskós terem rekonstrukciója több mint három évtizedes munka után nyílt meg a látogatók előtt. A pompeji stílusú falképek jelenetes mezői a görög mitológia témáit dolgozzák fel. tovább
Részlet a kiállításból
A 18. századtól folyamatosan művelt, híres tatai művesség volt a fazekasság. Termékei (pl. a mázatlan határi korsók) messze földre eljutottak, a város és városkörnyék háztarásaiban mindenütt megtalálhatók voltak. Jellegzetes tatai díszítésnek számított a kék és zöld színnel, írókával felvitt dekor. tovább