Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
2022.12.13. - 2023.01.31.
Budapest
Tabáni Tájház - Szolnok
A Tájház épülete
Cím: 5000, Szolnok Tabán u. 24.
Telefonszám: (56) 421-602
Nyitva tartás: V.1-IX.30.: Cs-V 13-17
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. A Zagyva partján fekszik, a Tisza-Zagyva torkolat közelében. A név az oszmán-török "tabaq-xane" - "cserzőműhely, tímárműhely" jelentésű - szóból származik és a török hódoltság idején terjedt el nálunk.

Eredetileg azokat a városrészeket nevezték Tabánnak, ahol tímártelepek voltak, később analógikus módon a szegény, elhanyagolt külső városnegyedeket is. A tímártelepek rendszerint a város szélén, vízparton helyezkedtek el, mivel a mesterség űzéséhez vízre volt szükség, másrészt a bőr kikészítése kellemetlen szaggal járt. Hogy a Tabánban laktak-e valamikor tímárok, azt sajnos nem állíthatjuk, ellenben tudunk arról, hogy a XVIII. században két önálló tímármester is működött a városban.

A Tabán név meghonosításában azonban török közvetítéssel kell számolnunk. A városrész valójában a török hódoltság ideje alatt alakult ki, benépesedése a XVIII. században következett be. Vízparti fekvésénél fogva igen alkalmas volt főleg a vizet igénylő mesterségek művelésére.

Szolnok mint a tiszai kereskedelem és közlekedés központja kitűnő munkalehetőséget biztosított a tabáni lakosok számára is. A sószállító tutajokon, a gabonáshajókon mindig akadt munka. Sokan a sótömbök kirakodásával, a tutajok partra vontatásával, gabonarakodással foglalkoztak. A lakosság másik fontos jövedelemforrása a halászat volt. Mivel a Tisza szolnoki szakaszán a tutajozás akadályozta a halászatot, ezért a Zagyván és holt ágain folyt jelentősebb halászat.

Tabán lakói jellegzetes halmaztelepüléses városrészben, szabálytalan zegzugos utcák zsúfoltan elhelyezett házaiban éltek. A terület benépesedése folytán telekosztódással alakult ki ez az aprótelkes, halmazos települési forma.

A Tabán 24. számú ház -Tájház - a XX. század elején épült, kétosztatú, utólag hozzáépített tornáccal. Tulajdonosai többször átalakították, utoljára Kovács Sándor halászé volt.

A ház cseréptetős, szoba-konyhából áll, a szoba mennyezetgerendázatát eredeti szépségében megőrizték. Földes padlójú, fehérre meszelt falú, kétablakos. Homlokzatával az utca felé néz, udvari részén faoszlopos gang hózódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi.

A konyhában eredetileg vályogból rakott spórhelt állt - amely jellegzetes tabáni konyhai tűzhely volt -, majd később csikótűzhely. A konyhában a korabeli konyhaberendezés mellett a halászhálók javítására alkalmas műhelyrész is látható. A halászok jellegzetes téli foglalkozása volt a hálójavítás, ennek szerszámanyagát és a szükséges bútorokat tekintheti meg a látogató.

A szoba párhuzamos elrendezésű. Az ablak előtti falrészen helyezkedik el az asztal a fakanapéval és a székekkel. Egyik oldalán a felvetett ágy és a sublót, a másikon a kétajtós ruhásszekrény és egy régi faragott láda. Kemence nem volt, így vaskályhával tüzeltek. A szoba díszítésére legalkalmasabb hely a sublót, rajta sokféle csésze, tányér, kegytárgyak, fölötte a tükör. A falakon szentképek, családi fotók, szenteltvíztartó olvasóval.

A szolnoki Művésztelepen élő festők egyik kedvenc témája és tartózkodási helye volt a Tabán. Megragadta őket az ódon városrész hangulata, varázsa. Müller Adolf, Mednyánszky László, Vidovszky Béla, Zádor István, Gácsi Mihály sok szép tabáni házat, utcarészletet örökített meg.