A jómódú földműves család kő falazatú házát 1889-ben építették. A faluban lévő lakóépületek rendszerint két-, vagy háromosztatúak: szoba - konyha - kamra, illetve szoba - konyha beosztásúak voltak, a tulajdonos gazdasági helyzetétől függően. A lakószobát a szabadkéményes konyhából fűtötték, a kamra pedig fűtetlen volt. Ennél az épületnél azonban sajátos helyzettel találkozhatunk, a ház két család számára épült, így a hátsó helyiség is fűthető volt.

A berendezési tárgyakat Noszvajon gyűjtöttük: jórészt a használatból néhány évtizede kikerült tárgyakról van szó, melyek a XIX. sz. második felében készültek. Igen szép példái a módosabb parasztság által használt festett bútoroknak. Jellegzetesen noszvaji berendezési tárgyak az utca felőli szobában elhelyezett saroklóca az "almáriommal" és az "élesládával".

A ház konyhája és utcai szobája a múlt század végének helyi lakásberendezési módját, háztartási eszközeit őrzi, de a hátsó szobában bemutatott kiállítás Noszvaj sajátosságaira kíván rámutatni. Ilyen a népi mesterségek közül a hátikosár-fonás, de az 1928-ban lebontott templom virágos reneszánsz mennyezetének egy tábláját is meg lehet itt szemlélni, a falu egyéb látnivalóinak fényképei között.

A konyhának különösebb bútorzata nincs, a használati eszközöket jórészt a falakon helyezték el, a nagyobb tárgyakat pedig egyszerűen letették a földre. Az ajtó melletti "vízlócán" tartották a vizesedényeket. A konyha szabadkéménye alatt kép patkót látunk, melyeken szabad tűzön főztek.

A háznak két véghomlokzata közül az utcait kék festékkel színezték, falisávokkal, zsalugáterekkel díszítették; oromzatán, a hármas szellőző alatt az építés évszáma: 1889 látszik. Kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó - "verebce" - a bükkaljai népi építkezés tipikus vonásai, amelyek a nemesi kastélyok, kúriák formai jegyeire emlékeztetnek.