Eseménynaptár
2019. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.19. - 2019.05.19.
Debrecen
2019.05.19. - 2019.05.19.
Debrecen
2019.05.18. - 2019.05.18.
Fülek
2019.05.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.05.18. - 2019.05.18.
Hódmezővásárhely
2019.05.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.05.18. - 2019.05.18.
Veszprém
2019.05.18. - 2019.06.30.
Hódmezővásárhely
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.17. - 2019.08.31.
Pécs
2019.05.17. - 2019.08.03.
Kecskemét
2019.05.17. - 2019.06.30.
Herend
2019.05.17. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.05.16. - 2019.06.29.
Miskolc
2019.05.16. - 2019.09.08.
Budapest
2019.05.16. - 2019.06.30.
Győr
Hajdúnánási Tájház (Hajdú Ház és Kovácsműhely) - Hajdúnánás
A tájház az utca felől
Cím: 4080, Hajdúnánás Hunyadi utca 21.
Telefonszám: (52) 382-400
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
Hajdúnánáson, a városközponttól néhány percnyi sétával könnyen megközelíthető az a nádfedeles parasztház, mely kiállítóhelyként mintegy 20 éves múltra tekint vissza. Az épületet az egykori tulajdonostól - özvegy Szabó Mihálynétól - az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vásárolta meg 1980-ban és nyilvánította műemlékházzá. A felújítási munkálatokat a helyi Városgazdálkodási Vállalat végezte.

A megnyitást követő években az akkori megyei tanács egy szülőföldgyűjtemény létrehozását engedélyezte: az első látogatók városunk kiemelkedő személyiségeinek fényképeit, 1848-as emlékeket, a helyi dalárda rekvizitumait, a szalmafonás eszközeit, népi használati tárgyakat és Hajdúnánással kapcsolatos dokumentumok másolatait tekinthették meg.

Az épület 1984 október 31-től Tájházként működik. A helyi Művelődési Központ munkatársai és a debreceni Déri Múzeum szakemberei rendezték be a Hajdúnánáson felkutatott illetve a Déri Múzeumból kiadott tárgyakkal.

Maga az épület az 1700-as évek végén épült népi klasszicista stílusban, magán viseli korának jellemzőit: a többi alföldi ház mintájára egyenes, náddal fedett és három osztatú; hosszában tornác vonul végig. A falak vályogból készültek, fehérre meszeltek, lábazatuk fekete.

A házba belépve a pitvarba érkezünk, ami az előszoba és a konyha közös funkcióját látta el. Itt található a beépített szabadkéményes tűzhely, és innen fűtötték a két kemencét: a bal oldali kemence még mindig üzemképes, a másik viszont lebontásra került, egykori létéről már csak a megmaradt kulinaajtó tanúskodik. A pitvarban még konyhai eszközök, használati tárgyak, dísztányérok is láthatók.

A nagyház vagy más néven tisztaszoba módos paraszti étletvitelre utal, az épületben itt találhatóak egyedül ablakok. A sarokban búboskemence áll, amit a pitvarból fűtöttek. A berendezés hagyományos: megvetett ágy, komód, szekrény, kanapék, lisztesláda /1867-ből/, asztal és székek.

A kisházban a látogató szalma és gyékény kiállítást tekinthet meg.

Az udvaron gémeskút, góré és hozzáácsolva egy nyitott szin található. Hátul láthatjuk az egykori istállóból átalakított kovácsműhelyt, benne fújtatóval, lábbal hajtós köszörűvel, kovácsszerszámokkal.

Az udvaron szekér, mezőgazdasági eszközök és a népművészeti alkotótábor ideje alatt készült, hagyományos formájú lovasszán áll, tanúskodva alkotói mesterségbeli tudásáról. 2002-ben átadásra került a főépület mellett álló, náddal fedett szín is, ahol fa lócákon, asztalok mellett pihenheti ki fáradalmait a látogató.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Az ország egyik legrégebb óta működő szalmaipara - mely 100-150 éves múltra tekinthet vissza - Hajdúnánáson található. Az itt kiállított gyűjtés darabjai a múltnak állítanak emléket. A falakon az egykori Sohler-féle szalmakalapgyár prospektusa alapján Reszegi Sándorné népi iparművész által készített több mint 30 db kalaptípus található. Látható szalmavarrógép, mángorló, kalap- és táskaformák, fonatok, ölezőfa illetve az aratás különböző emlékei: aratókoszorúk, kunkorgók, szalmaboronák. tovább