Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.20. - 2020.02.21.
Budapest
2020.02.19. - 2020.02.19.
Székesfehérvár
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
Soproni Múzeum - Brennbergbányai Bányászati Emlékház - Sopron - Brennbergbánya
Soproni Múzeum - Brennbergbányai Bányászati Emlékház
Cím: 9408, Sopron - Brennbergbánya Óbrennbergi út 12.
Telefonszám: (99) 311-327
Nyitva tartás: V.1-IX.30.: K-V 10-14
A Soproni hegység nyugati nyúlványa, a Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több mint 200 éven át a magyarországi kő szénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ugyanakkor az első osztályú szén kitermelése emberfeletti küzdelmet kívánt, mert ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak.

A legenda szerint 1753-ban egy bánfalvi pásztor csodát látott, égő köveket, Rieder János György szögkovács már nem ijedt meg a látomástól. Ismerte a szenet és annak használatát, hazavitte és műhelyében felhasználta azt. Ekkor fedezték fel Brennbergben a szén létezését.

Többszöri fellendülés, kudarc, újrakezdés leállás, gyakori bérlőváltozás után 1789-ben Schneider Vencel vállalkozásával végérvényesen megindult a folyamatos szénbányászat. Az idők folyamán a tulajdonjogok, bérlők vállalkozók gyakran változtak, de a bányászat színvonalasan és szakszerűen folyt és a bánya állandóan terjeszkedett. A termelés növekedésével törvényszerűen nőtt a munkások létszáma. Fizetésük megfelelt a kor munkáskereseti átlagának, a bánya pedig munkáslakásokat biztosított számukra, melyek megfeleltek a kor szociális színvonalának. A bányászok öntudata, közösségi élete önsegélyző szervezete mindig magas fokon állt.

1952-ben gazdaságtalanságra hivatkozva leszerelték a föld alatt Ausztriába áthúzódó bányát. Múzeumunkat az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendeztük be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.