A Fabricius ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. A 14. században két ház állt a telken, a hátulsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű gótikus nagyterme múzeumi kiállításnak ad otthont.

Említésre méltó a 17. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is, mely szintén múzeumi bemutatóterem. A soproni borvidékre jellemző, hogy a pincéket nem a szőlőben építették fel, hanem mindenhol a házak alatt alakították ki, talán azért, mert a város anyagi jólétét és biztonságát a borkereskedelem alapozta meg, hát óvták a bort.

Az épület tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak.

A ház névadója a Felvidékről származó Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg a házat. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki soproni katonaként kiszökött a laktanyából és itt öltözött civil ruhába, hogy meghallgathassa Liszt Ferenc zongorajátékát.

Az épület ma több kiállításnak ad otthont. A gótikus és barokk pincében római sírkövek, oltárkövek, szobrok láthatók. A kőtárban Sopron római kori elődjéből, Scarbantiából származó, illetve a környéken előkerült kőemlékek találhatók. A kiállítás teréül szolgáló középkori pince római épületek romjait takarja.