Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.29. - 2024.05.29.
Budapest
2024.05.29. - 2024.05.29.
Putnok
2024.05.29. - 2024.05.29.
Szeged
2024.05.19. - 2024.05.19.
Fehérvárcsurgó
2024.05.18. - 2024.05.18.
Eger
2024.05.14. - 2024.05.14.
Érd
2024.05.12. - 2024.05.12.
Fehérvárcsurgó
2024.05.11. - 2024.05.11.
Kaposvár
2024.05.11. - 2024.05.11.
Ópusztaszer
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.08. - 2024.05.08.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
Iparművészeti Múzeum - Budapest
Cím: 1091, Budapest Üllői út 33-37.
Telefonszám: (1) 456-5100
Nyitva tartás: A múzeum egész évben zárva tart.
A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társintézmények után Európában harmadikként jött létre. Az 1872-es országgyűlés 50.000,- Ft-ot szavazott meg "műipari tárgyak" vásárlására a következő évi bécsi világkiállításon a leendő "iparmű-múzeum" számára, s ezzel megvetette a gyűjteményezés alapját. A gyarapodó anyagot 1874-77 között a Nemzeti Múzeum fogadta be: lépcsőházában állította ki a műkincseket. A későbbiekben a gyűjtemény a Régi Műcsarnok (Sugár út 69.) épületébe került.

Önálló otthon teremtésére csak 1890-ben nyílt lehetőség. Első lépésként a leendő múzeumépület számára egy 1552 négyszögöl nagyságú telket vásároltak az Üllői út - Kinizsi utca - Rákos utca (ma Hőgyes Endre u.) határolta területen, amit később további vásárlással bővítettek; majd a kormány pályázatot írt ki egy modern igényeknek megfelelő palota tervezésére: ebben az épületben kap majd helyet mind a múzeum mind pedig az Iparművészeti Iskola.

A pályázaton - "Keletre magyar!" - jeligével Lechner Ödön és Pártos Gyula tervsorozata nyert; az építési megbízást azonban csak 1893-ban kapták meg. Így a palota avatására a millenniumi ünnepségsorozat záró eseményeként, 1896. október 25-én kerülhetett sor.

A palota - születése pillanatától - heves vitákat váltott ki, de jelentősége a nemzetközi szecesszió vonulatában és a lechneri életműben ma már megkérdőjelezhetetlen tény. Ez az épület a szecesszió korai - ám jellegzetes -, keleti ornamentikát felhasználó példája. Benne a funkció, a magas művészi színvonalon megformált tömeg, és az egyéni díszítési forma harmóniáját a legkorszerűbb statikai szerkezetek biztosítják (mint például a nagycsarnok ornamentális csipkévé lényegült, s a nézők szemei elől sem rejtett hengerelt acéltartói).

A múzeum előcsarnokának oszlopkötegekkel épült, fölfelé nyitott - a kupolára rálátást, s onnan fényt adó - megoldása nagyszabású építészeti gondolat. A Zsolnay kerámiával bontott színes kupola messziről, míg a meseszerű díszítményekkel ékes, nyitott főbejárati csarnok közelről csalogatta - és csalogatja ma is - a látogatókat. E csodálatos építészeti és esztétikai megoldások sem győzték meg az ellenzők táborát: így történt, hogy az 1920-as évek végére a múzeum belső festését (Reissmann Károly Miksa művét) drasztikusan lemeszelték (csak két terem és a szélfogó menekült meg).

A második világháború is súlyos csapást mért az épületre: jelentős károsodás érte a főbejárat nyitott előcsarnokát és a főkupolát, valamint a nagy üvegcsarnokot, és a Hőgyes utcai sarokkupolát. A háborús károkat 1949-ben állították helyre. Az épület azóta teljes pompájában várja a múzeumlátogatókat.