Eseménynaptár
2019. március
25
26
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2019.03.24. - 2019.03.24.
Budapest
2019.03.24. - 2019.03.24.
Budapest
2019.03.24. - 2019.03.24.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.23. - 2019.03.23.
Budapest
2019.03.21. - 2019.03.21.
Budapest
2019.03.21. - 2019.03.21.
Budapest
2019.03.21. - 2019.06.16.
Zirc
2019.03.20. - 2019.03.20.
Budapest
2019.03.20. - 2019.08.25.
Kaposvár
2019.03.14. - 2019.06.26.
Debrecen
2019.03.12. - 2019.08.31.
Szeged
2019.03.08. - 2019.08.25.
Budapest
2019.03.04. - 2019.12.15.
Budapest
2019.03.01. - 2019.06.02.
Budapest
2019.03.01. - 2019.05.30.
Pécs
2019.03.01. - 2019.06.02.
Budapest
Diósgyőri Vár - Miskolc - Diósgyőr
A vár esti kivilágításban
Cím: 3534, Miskolc - Diósgyőr Vár utca 24.
Telefonszám: (46) 533-355
Nyitva tartás: V.1-IX.30.: 9-18
X.1-IV.30.: 9-17
Magyarország műemlékei közül rangos hely illeti meg a Diósgyőri Várat. A középkori Miskolc az Alföld és a hegy-vidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt; ellenőrzése alatt állt a Hegyaljáról a Felvidékre, Lengyelországba vezető borkereskedelmi út. A Bükk-hegység kapujába, Miskolc mellé épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes.

A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyében található szikladombon emelkednek. E terület már a őskorban is lakott volt. Diósgyőrt a XII-XIII. sz. fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először. Eredetileg a Bors család tulajdonában állt a vár, míg a tatárjárás idején el nem pusztult. Később kőből új várat emeltek a helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Ez a vár 1319-ben királyi adományozás útján került Debreczeni Dózsa erdélyi vajdához.

Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben jelentős birtokrészt csatolt a várhoz; az épületet, gótikus királyi várkastéllyá építette ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal együtt, tehát, Diósgyőr is királyi székhellyé vált, s mint ilyen, I. Lajos lengyel király uralkodása alatt játszott jelentős szerepet: ugyanis a király udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ebben a várban, ahol oly' fontos történelmi események is zajlottak, mint például 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.

Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma lett, 1424 és 1526 között hat királyné jegy-ajándékaként, vidéki rezidenciájaként szolgált. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.

1526 - a mohácsi csatavesztés - Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, a vár ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. Hadi szempontból nem bírt nagy jelentőséggel. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. A török veszély után minden hadászati értékét elvesztette. A gazdátlan vár az idők során annyira lepusztult, hogy a XIX. századi metszeteken már csak romjai láthatók.

Az immár helyreállított felső várba impozáns lépcsősoron keresztül vezet utunk. A tágas belső udvar színvonalas kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színi előadásoknak, fesztiváloknak ad otthont, mind nagyobb sikerrel. A Rondellában vártörténeti- és a Pálos rend történetét bemutató kiállítás, az észak-keleti toronyban a torinói békét szemléltető hét alakos panoptikum, a dél-keletiben pedig XIV-XVI.sz.-i kézifegyverek kiállítása látható. Megtekinthető még egy XVI. sz.-i ágyú másolata és egy működő éremverő golyósprés is. A vár kazamatájában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet.

És mindezekkel még nincs vége a látnivalók sorának: az észak-nyugati toronyból lélegzetelállító panoráma fogadja a turistákat.