Magyarország műemlékei közül rangos hely illeti meg a Diósgyőri Várat. A középkori Miskolc az Alföld és a hegy-vidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt; ellenőrzése alatt állt a Hegyaljáról a Felvidékre, Lengyelországba vezető borkereskedelmi út. A Bükk-hegység kapujába, Miskolc mellé épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes.

A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyében található szikladombon emelkednek. E terület már a őskorban is lakott volt. Diósgyőrt a XII-XIII. sz. fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először. Eredetileg a Bors család tulajdonában állt a vár, míg a tatárjárás idején el nem pusztult. Később kőből új várat emeltek a helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Ez a vár 1319-ben királyi adományozás útján került Debreczeni Dózsa erdélyi vajdához.

Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben jelentős birtokrészt csatolt a várhoz; az épületet, gótikus királyi várkastéllyá építette ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal együtt, tehát, Diósgyőr is királyi székhellyé vált, s mint ilyen, I. Lajos lengyel király uralkodása alatt játszott jelentős szerepet: ugyanis a király udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ebben a várban, ahol oly' fontos történelmi események is zajlottak, mint például 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.

Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma lett, 1424 és 1526 között hat királyné jegy-ajándékaként, vidéki rezidenciájaként szolgált. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.

1526 - a mohácsi csatavesztés - Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, a vár ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. Hadi szempontból nem bírt nagy jelentőséggel. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. A török veszély után minden hadászati értékét elvesztette. A gazdátlan vár az idők során annyira lepusztult, hogy a XIX. századi metszeteken már csak romjai láthatók.

Az immár helyreállított felső várba impozáns lépcsősoron keresztül vezet utunk. A tágas belső udvar színvonalas kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színi előadásoknak, fesztiváloknak ad otthont, mind nagyobb sikerrel. A Rondellában vártörténeti- és a Pálos rend történetét bemutató kiállítás, az észak-keleti toronyban a torinói békét szemléltető hét alakos panoptikum, a dél-keletiben pedig XIV-XVI.sz.-i kézifegyverek kiállítása látható. Megtekinthető még egy XVI. sz.-i ágyú másolata és egy működő éremverő golyósprés is. A vár kazamatájában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet.

És mindezekkel még nincs vége a látnivalók sorának: az észak-nyugati toronyból lélegzetelállító panoráma fogadja a turistákat.