Eseménynaptár
2022. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.13. - 2022.08.13.
Szombathely
2022.08.13. - 2022.08.18.
Veszprém
2022.08.13. - 2022.09.26.
Verőce
2022.08.12. - 2022.08.12.
Budapest
2022.08.12. - 2022.08.12.
Kecskemét
2022.08.12. - 2022.08.14.
Fülek
2022.08.11. - 2022.08.11.
Gyula
2022.08.11. - 2022.08.11.
Budapest
2022.08.11. - 2022.08.11.
Budapest
2022.08.09. - 2022.09.18.
Budapest
2022.08.05. - 2022.09.06.
Budapest
2022.07.28. - 2022.08.28.
Szeged
2022.07.28. - 2022.12.31.
Budapest
2022.07.17. - 2022.08.17.
Szécsény
2022.07.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.07.13. - 2022.08.28.
Budapest
2022.07.13. - 2022.08.28.
Budapest
Erdős Renée-Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem - Budapest
Az 1895-ben épült villa
Cím: 1174, Budapest Báthory utca 31.
Telefonszám: (1) 256-6062
Nyitva tartás: K-V 14-18
Előzetes bejelentkezéssel más időpontban is látogatható.
Az Erdős Renée Ház egyike azon ritka XVII. kerületi épületeknek, amelyek alig változtak megépítésük óta. Bejárati ajtaja fölött kör alakú dombormű közli a látogatóval, hogy 1895-ben emelték Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben került Erdős Renée-nek, a kor neves írónőjének a tulajdonába, aki 1944-ig itt lakott. 1990-ben nyílt meg az épületben az Erdős Renée Ház - Közérdekű Muzeális Kiállítóhely.

A kerületnek korábban is voltak muzeális intézményei. 1970-ben nyílt meg egy Ferihegyi úti parasztházban a Néprajzi Emlékház, amely a kerület elődközségeinek néprajzi hagyományait mutatta be, ám helyét már 1978-ban elfoglalta a terjeszkedő lakótelep. Múzeumi leltárban feldolgozott tárgyi anyagát pedig különböző raktárakba zárták.

1998-ban, az 1960-as évek végétől működő Helytörténeti Klubból megalakult a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény, amely kerületi adattárként működve a helytörténet írásos és fotódokumentációját gyűjtötte, önálló kiállítóteremmel nem rendelkezett.

Az Erdős Renée Ház megalakulásakor, 1990-ben, a földszinti kiállítótermekben megépült egy állandó, nagyrészt dokumentum-másolatokból álló helytörténeti kiállítás; egy, a Néprajzi Emlékház anyagának töredékére épülő néprajzi szobarészlet, és egy "Epress-gyűjtemény kamarakiállítás", amelynek változatos tárgyi anyaga a XVII. kerületi közgyűjtemények történetének legbőkezűbb adakozójától, Epress Rezsőtől származott. Ekkor rendezték be az intézmény névadójának, Erdős Renée-nek az emlékszobáját és a kerület határában lévő természetvédelmi területnek, a Merzse-mocsárnak az élővilágát bemutató dioráma-kiállítást.

Az emeleti kiállítótermekben pedig havi rendszerességgel többnyire képzőművészeti kiállításokat rendeztek, rendeznek a mai napig.

A korábban a kerületi önkormányzat művelődési irodája által igazgatott intézmény 2001-ben kapott önálló szakmai vezetést. A hajdani Néprajzi Emlékház elzárt anyagának felkutatása, revíziója, részbeni restaurálása, megfelelő raktári körülmények kialakítása; a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény (azaz az adattár) és az Erdős Renée Ház Közérdekű Muzeális Kiállítóhely (vagyis a tárgyi anyag őrzője) szervezeti, helyszíni és szakmai összevonása; továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszterének a 2004-es Alfa-program keretében nyújtott pályázati támogatása pedig lehetővé tette, hogy 2005-ben új helytörténeti és néprajzi kiállítás nyíljon. E mellett továbbra is havi rendszerességgel képző- és iparművészeti, esetenként helytörténeti időszaki kiállításoknak ad helyet az intézmény.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Néprajzi bemutatótermünkben három "metszetet" mutatunk be. A mindössze 35 m2-es térben, a terem adottságai által meghatározottan, a szoba derékszögeitől eltérve egy szlovák konyharészletet és egy német szobarészletet rendeztünk be, bútorokkal, épített tűzhelyekkel, bábukon a népviselet rekonstrukciójával. Mindezt "megfejeltük" egy padlásmetszettel, amelynek aljzatára egy szekeret állítunk. (Utalva a hajdani legények rendkívül eredeti humorára, amikor is a gazda távollétében szétkapták az alkalmatosságot, és a padláson összeállították.) tovább
Részlet a kiállításból
Helytörténeti kiállításunk rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről találtunk egy 1930 körül készült fotográfiát, amely két legfontosabb főútvonala, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződését ábrázolja, itt egy útjelző tábla mutatta a többi elődközség, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak a makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik község történetét mutatjuk be, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével. tovább
Az Erdős Renée Ház parkájában a kőtár a rég megszűnt rákoskereszttúri és a megszűnőfélben lévő rákoscsabai temetőnek állít emléket, a villa hátsó falán pedig a régi rákosmenti emléktáblák láthatóak, amelyeket valamiklyen oknál fogva (felújítás) leszereltek eredeti helyükről. tovább