Eseménynaptár
2018. április
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2018.04.27. - 2018.04.27.
Kiskunfélegyháza
2018.04.26. - 2018.06.04.
Budapest
2018.04.26. - 2018.05.19.
Szeged
2018.04.25. - 2018.04.25.
Győr
2018.04.25. - 2018.04.27.
Veszprém
2018.04.21. - 2018.09.02.
Gödöllő
2018.04.21. - 2018.08.20.
Budapest
2018.04.20. - 2018.07.29.
Debrecen
2018.04.17. - 2018.05.16.
Budapest
2018.04.12. - 2018.09.02.
Budapest
2018.04.11. - 2018.12.02.
Veszprém
2018.04.10. - 2018.05.10.
Szekszárd
2018.04.06. - 2018.05.13.
Kecskemét
2018.03.01. - 2018.05.31.
Budapest
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2018.02.25. - 2018.04.29.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum - Budapest
A múzeum főbejárata
Cím: 1116, Budapest Pentele utca 8.
Telefonszám: (1) 208-6635
Nyitva tartás: K, CS 16-18
(Iskolai szünetekben zárva)
Albertfalva - Budapest XI. kerületének déli része - 2001-ben ünnepli 182. születésnapját. Legöregebb iskolája 173, múzeuma pedig 21 éves lett ebben az esztendőben. Az ismertető keretében a múzeum több, mint két évtizedes munkájáról szólunk.

E sorok íróját - Beleznay Andort - 1964-ben bízták meg az albertfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatásával. Az iskola dokumentumainak áttanulmányozása során rövidesen kiderült, hogy az intézmény 1978-ban lesz 150 éves. A megünneplésre való felkészülés 1973-ban kezdődött el. Ez az időpont egybeesett Albertfalva Fő-utcájának lebontásával, az új lakótelep felépítésének kezdetével. Az iskola ezer tanulója felosztotta maga között a területet, és a lebontásra ítélt házakból mindent összegyűjtött, amit a lakók felajánlottak.

A közel öt éves gyűjtőmunka meghozta 'yümölcsét, a jubileumi kiállítás nagy sikert aratott. Ezt követően felmerült a kérdés, hogy mi legyen az összegyűjtött anyaggal. Rövid tanakodás után született meg a gondolat: létesítsünk egy iskolamúzeumot és ott helyezzük el ezen értékesebbnél értékesebb tárgyakat, emlékeket. Így jött létre 1980. március 15-én - az iskola területén, a régi felvonulási épületben - a múzeum. Ezt követően pedig 1991-ben költözött mai, végleges helyére.

Az első időkben az iskola létrejöttének körülményeivel foglalkoztunk. Hamarosan kiderült, hogy az iskola első tanítójának még él az ükunokája, aki Vodicska Vencelről, az első tanítóról igen sokat tudott mesélni, sok értékes fénykép, irat volt a birtokában, melyeket rendelkezésünkre bocsátott. Az ő segítségével sikerült a Vodicska családfát is elkészíteni, mely ma már nyolc generáció adatait tartalmazza.

Megtudtuk azt is, hogy hol volt az első iskola épülete, hogyan bővítették azt az idők során, milyen létszámú, milyen összetételű volt az ifjúság. Kiderült, hogy az iskola épülete mindig kicsinek bizonyult. Így vált érthetővé, hogy miért és hogyan jöhetett létre az 1980-as évek elejére Albertfalván az ország legnagyobb iskolája, 3 épületben, 50 tanteremmel, 140 pedagógussal, 1858 tanulóval. Az sem volt véletlen, hogy 1948-ban felvehette az iskola Petőfi Sándor nevét, hiszen 1848-ig visszamenőleg köztudott volt, hogy Albertfalva lakosságának nagy része Kossuth-pártiak közé tartozott. Ez a szellemiség hatotta át a mindenkori iskola munkáját, ez kölcsönzött energiát mind a nevelőknek, mind a tanulóknak ahhoz, hogy munkájukat mindenkor magas színvonalon végezzék.

Így vált az 1828-ban létrejött iskola a további területek kutatásának forrásává, kiinduló pontjává.
Állandó kiállítások
Minden borról katalógus készült, a bor fajtájának, nevének, keltezési helyének feltüntetésével.
A borgyűjtemény 32 ország 600 féle borát mutatja be. A 600 üveg bor mind más- és másfajta; zászlók jelzik az egyes országok borait. A gyűjtés 30 évvel ezelőtt kezdődött meg és tart napjainkig is. Minden borról katalógus készült, a bor fajtájának, nevének, keletkezési helyének, stb. feltüntetésével. tovább
A képen Beleznay Andor, a múzeum vezetője az érdeklődő tanulók körében látható, egy repülő bemutatása kapcsán.
Az első világháború kezdetétől fogva a Duna mentén - a budapesti Szent Gellért tértől egészen Érdig - létesültek a magyar repülés jelentős bázisai. Ezek közül legfontosabb volt az Első Magyar Repülőgépgyár és ennek szárazföldi- ill. vízi repülőtere Albertfalván, 1914 és 1926 között. tovább
Sachsenfeld pecsétje - 1825-ből
A ráckevei uradalom, mint korona-birtok, Mária Terézia királynő sorrendben ötödik gyermeke, Mária Krisztina főhercegnő Wettin Albert Kázmér Ágost (1738-1822) szásztescheni herceggel 1766-ban kötött házassága után nászajándékként került a fiatal hercegnő birtokába. Halála után az uradalmat férje örökölte, aki királyi helytartóként tevékenykedett Magyarországon. tovább
Részlet a kiállításból
A múzeum megalakulásakor, 1980-ban a gyűjtemény gyakorlatilag egyetlenegy fényképet sem tartalmazott Albertfalváról. Nehezítette a helyzetet, hogy amikor 1973-ban elkezdődött az albertfalvi Fő utca lebontása az új lakótelep felépítése céljából, nem készült felvétel a lebontandó házakról. Közel húsz év kellett ahhoz, hogy annyi kép összegyűljön, hogy egy összefüggő anyag kerekedhessék ki belőle. tovább