Eseménynaptár
2018. augusztus
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.06.29. - 2018.08.28.
Dunaújváros
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum - Budapest
A múzeum főbejárata
Cím: 1116, Budapest Pentele utca 8.
Telefonszám: (1) 208-6635
Nyitva tartás: K, CS 16-18
(Iskolai szünetekben zárva)
Albertfalva - Budapest XI. kerületének déli része - 2001-ben ünnepli 182. születésnapját. Legöregebb iskolája 173, múzeuma pedig 21 éves lett ebben az esztendőben. Az ismertető keretében a múzeum több, mint két évtizedes munkájáról szólunk.

E sorok íróját - Beleznay Andort - 1964-ben bízták meg az albertfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatásával. Az iskola dokumentumainak áttanulmányozása során rövidesen kiderült, hogy az intézmény 1978-ban lesz 150 éves. A megünneplésre való felkészülés 1973-ban kezdődött el. Ez az időpont egybeesett Albertfalva Fő-utcájának lebontásával, az új lakótelep felépítésének kezdetével. Az iskola ezer tanulója felosztotta maga között a területet, és a lebontásra ítélt házakból mindent összegyűjtött, amit a lakók felajánlottak.

A közel öt éves gyűjtőmunka meghozta 'yümölcsét, a jubileumi kiállítás nagy sikert aratott. Ezt követően felmerült a kérdés, hogy mi legyen az összegyűjtött anyaggal. Rövid tanakodás után született meg a gondolat: létesítsünk egy iskolamúzeumot és ott helyezzük el ezen értékesebbnél értékesebb tárgyakat, emlékeket. Így jött létre 1980. március 15-én - az iskola területén, a régi felvonulási épületben - a múzeum. Ezt követően pedig 1991-ben költözött mai, végleges helyére.

Az első időkben az iskola létrejöttének körülményeivel foglalkoztunk. Hamarosan kiderült, hogy az iskola első tanítójának még él az ükunokája, aki Vodicska Vencelről, az első tanítóról igen sokat tudott mesélni, sok értékes fénykép, irat volt a birtokában, melyeket rendelkezésünkre bocsátott. Az ő segítségével sikerült a Vodicska családfát is elkészíteni, mely ma már nyolc generáció adatait tartalmazza.

Megtudtuk azt is, hogy hol volt az első iskola épülete, hogyan bővítették azt az idők során, milyen létszámú, milyen összetételű volt az ifjúság. Kiderült, hogy az iskola épülete mindig kicsinek bizonyult. Így vált érthetővé, hogy miért és hogyan jöhetett létre az 1980-as évek elejére Albertfalván az ország legnagyobb iskolája, 3 épületben, 50 tanteremmel, 140 pedagógussal, 1858 tanulóval. Az sem volt véletlen, hogy 1948-ban felvehette az iskola Petőfi Sándor nevét, hiszen 1848-ig visszamenőleg köztudott volt, hogy Albertfalva lakosságának nagy része Kossuth-pártiak közé tartozott. Ez a szellemiség hatotta át a mindenkori iskola munkáját, ez kölcsönzött energiát mind a nevelőknek, mind a tanulóknak ahhoz, hogy munkájukat mindenkor magas színvonalon végezzék.

Így vált az 1828-ban létrejött iskola a további területek kutatásának forrásává, kiinduló pontjává.
Állandó kiállítások
Római ásatások
A mai Budapest területén a kelta eraviscus törzs központi telepe a Szent Gellért-hegy déli lejtőjén húzódott. Az I. század első felében a római kormányzat az eraviscusok egy részét az albertfalvi síkságra telepítette át. Az ókori település jelentős hányada Albertfalván, a mai Öntödei Formázó és Segédanyagokat Gyártó Kft. helyén terült el. Az első ásatások az 1950-es évek végén voltak, majd a 6-os főközlekedési út másik oldalán folytatódtak 1994-ben és tartanak a mai napig. tovább
Részlet a kiállításból
A közel 100 éves település életében - az 1920-as évek elején - nyílt lehetőség arra, hogy Budafoktól elválva (egyházi viszonylatokban is), önálló megoldásként iskolakápolnát hozzanak létre. Az akkor már nagyközség iskolájának egyetlen tanterméből vasárnaponként kihordták az iskolai bútorokat, és a kápolna felszerelésével rendezték be azt. E kápolna eredeti felszereléseit mutatja be az egyik kiállítási szoba. Megtalálható itt az eredeti tabernákulum, a szenteltvíztartó, valamint szobrok és zászlók is. tovább
Részlet a kiállításból
A múzeum megalakulásakor, 1980-ban a gyűjtemény gyakorlatilag egyetlenegy fényképet sem tartalmazott Albertfalváról. Nehezítette a helyzetet, hogy amikor 1973-ban elkezdődött az albertfalvi Fő utca lebontása az új lakótelep felépítése céljából, nem készült felvétel a lebontandó házakról. Közel húsz év kellett ahhoz, hogy annyi kép összegyűljön, hogy egy összefüggő anyag kerekedhessék ki belőle. tovább
Részlet a kiállításból
Az 1867. évi kiegyezés után a nekilendülő gazdasági, ipari és kulturális fejlődés nyilvánvalóvá tette, hogy a régebbi idők önszerveződéssel létrejött iparos társulásai már nem felelnek meg a kor követelményeinek. Az 1884. évi XVII. törvénycikk ezért egyfelől képesítéshez kötötte az ipar gyakorlását, másfelől iparhatóságokat szervezett, elrendelve azt is, hogy minden iparhatóság területén ipartestületet kell kialakítani, az ipartestületeknek pedig minden önálló iparos kötelező érvényű tagja kell, hogy legyen. tovább