Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.26. - 2024.04.26.
Tiszadada
2024.04.26. - 2024.04.26.
Nagybereg
2024.04.26. - 2024.04.27.
Táp
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.06.26.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.04.25.
Budapest
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.24. - 2024.04.24.
Érd
2024.04.23. - 2024.04.23.
Szombathely
2024.04.23. - 2024.04.23.
Érd
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
Leimen Ház - Elek
Múzeumbelső
Cím: 5742, Elek Kétegyházi út 2.
Telefonszám: (66) 240-189
Nyitva tartás: Igény szerint
Elek már a honfoglalás előtt is lakott volt. Elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt falut - Békés megye más településéhez hasonlóan - Harruckern János György telepítette be 1724-ben német telepesekkel. Elek 1854-ben már mezővárosi rangra emelkedett, majd e rang megszűnése után - a XIX. század végén - nagyközséggé alakult át. A trianoni békeszerződéskor a fejlődő község az országhatár közelébe került, és elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt.

A II. világháború után a német lakosokat kényszermunkára hurcolták, illetve kitelepítették őket Németországba, és más telepeseket hoztak a helyükbe. Eleken a magyarországi kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonából, többet mint amennyi a város teljes mai lakossága.

1990 óta Elek egykori és mai polgárai a kétévente rendezik meg az Elekiek Világtalálkozóját. 1997-ben - a kitelepített elekiek támogatásával - az egykori Strifler házban megnyitották a Német Közösségi Házat, a "Leimen Házat", amelyben berendezett tájszobákat, közösségi helyiségeket és irodákat hoztak létre a német hagyományok ápolására. A két tájszobában az 1724 és 1946 között Eleken élő németség mindennapi életét mutatják be.

A nagyobb helyiségben található a helyi svábságra jellemző módon berendezett hálószoba. Az itt kiállított női ruhák különböző korosztályok népviseletét mutatják be.

A kisebbik szobában látható többek között a támlás dívány, a mosdószekrény, a vaskályha és a varrógép is. Az asztalon fekvő imakönyvek között találjuk az eleki Niedermayer-féle imakönyvet is. Itt állították ki azt a gipsznyomatot is, amely 1924-ben a németek Elekre telepítésének 200 éves évfordulójára készült.

Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja: németek, szlovákok, románok és cigányok.

2001 augusztusában az országban egyedülálló szoborkompozíciót avattak Eleken, ami emléket állít a százezreket keserűen érintő kiűzetésnek. Az emlékművet a Szegeden élő Kligl Sándor szobrászművész készítette.

Nyitva tartás
Igény szerint
Ingyenes belépés
mindenki számára
Elérhetőségek
Cím 5742 Elek, Kétegyházi út 2.
Levelzési cím Szilbereisz Józsefné, 5742 Elek, Hősök u. 29.
Telefon
(66) 240-189
Web