Varsád község közel 800 éves település. A törökök kivonulása után elnéptelenedett falut 1713-1786 között Hessen környékéről toborozott evangélikus németek betelepítésével népesítették be újra, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A szőlő és gyümölcstermesztés is igen nagy hangsúlyt kapott. Szinte minden házhoz tartozott présház szőlőterülettel.

Házaik tömésfalból épültek, fehérre meszeltek voltak. A módosabbaknál megfigyelhető volt a díszes homlokzat, kontyolt tető.

Az 1945-46-os kitelepítésig német nemzetiségű település volt mintegy 1400-1500 lakossal. Sajátos öltözködési kultúrájuk egyedülálló volt a környéken.

A tájházként kialakított épület 1884-ben épült. A lakóház vert falú, a díszes homlokzat részben még fellelhető, a tető kontyolt. Három szoba, konyha és az abból nyíló füstölő, valamint kamra és padlásfeljáró található az épületben.

Az utcafront felőli és a hátsó szobát sváb bútorokkal, míg a középső helyiséget székely és felvidéki berendezési és használati tárgyakkal rendezték be. A konyha is a svábság életét mutatja be.

A lakóépülettel szemben található az egykori kovácsműhely épülete,amelyben a mindennapi életben használt szerszámok és használati tárgyak kaptak helyet.

A lakóépület folytatásaként található a fészer, benne egy jó állapotú szekér, valamint a mezőgazdaságban használatos eszközök sorakoznak. Ennek fala vályogból épült, de a közvetlenül mellette található istállóé már Varsádon készült téglából. Az istállóban a jászolon kívül lószerszámok is láthatók. Az udvaron ún. hidas disznóólak állnak.

Az épületet, ezt a jó állapotban megőrzött, régi "sváb" házat 2006-ban vásárolta meg a község német kisebbségi önkormányzata, eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal együtt, így hitelesen mutatja be a századelő varsádi lakosainak mindennapjait.