Eseménynaptár
2020. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020.09.28. - 2020.09.28.
Budapest
2020.09.28. - 2020.11.11.
Tatabánya
2020.09.27. - 2020.09.27.
Budapest
2020.09.27. - 2020.09.27.
Budapest
2020.09.27. - 2020.09.27.
Debrecen
2020.09.27. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Gyula
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Gyula
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.11.15.
Budapest
2020.09.25. - 2020.10.25.
Budapest
2020.09.25. - 2021.03.08.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.25.
Budapest
2020.09.24. - 2021.09.30.
Budapest
2020.09.24. - 2020.12.31.
Kaposvár
2020.09.23. - 2020.10.24.
Budapest
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
A főváros 1887-ben határozott saját múzeumának létesítéséről Aquincumban. Azóta is ott találhatók Budapest római kori elődjének emlékei. Ám a Budapesti Történeti Múzeum más épületekben is működik: a budai királyi várpalotában, ahol a középkori várpalota feltárt maradványai és a várostörténeti kiállítások, a Kiscelli Múzeumban, ahol viszont az elmúlt háromszáz év várostörténetének emlékei mellett a képzőművészeti gyűjtemények is megtalálhatók.

A Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményei három fontos csoportból tevődnek össze: régészeti leletekből, a várostörténet tárgyi anyagából és képzőművészeti alkotásokból. Több mint negyvenezer évesek a legrégebbi leletek. Egy újkőkori edény a termékenység-istennő képmását hordozza, egy bronzkori harang alakú edény gyönyörű formájával és dús díszítésével tűnik ki. A gazdag bronzkori anyagot agyagból készült gyermekjáték-edénykék, vallásos célra használt agyagtárgyak s egy bronzcsésze képviselik. Vaskori a kelta, immár fazekaskorongon készült urna, s a rómaiak közelségét mutatják az eraviszkusz edények.

Róma hódítását a fejlettebb civilizációt tükröző leletek képviselik: íróeszközök, földmérő eszközök, egy különlegesen ritka hordozható orgona, falfestmények és mozaikpadlók életképekkel, egzotikus állatokkal, bronz- és kőszobrok, feliratos sírkövek, finom üvegedények, díszes kerámiák, választékos arany ékszerek.

A népek nagy vándorlásának korszakából szép mívű fibulákat, a szabad férfiak jelképének, a fegyveröveknek ezüst- és aranyozott bronzvereteit, aranyozott ezüstedényeket, arany fülbevalókat, színes üveggyöngyöket találunk a múzeumban. A magyar főváros területének kevés honfoglalás kori (IX-X. századi) leletét a tarsolylemezek pompás díszítésével rokon mintájú övveretek képviselik.

A középkorban királyi központtá vált helyen építkezések indultak meg, ezek közül a legnagyobb szabású volt magának a királyi várnak az építkezése. Minden uralkodó építette, bővítette, korszerűsítette. A mindennapi élet tárgyai - edények, kályhacsempék, pénzek - mellett a korszak művészeti színvonaláról alkotott képünket átformálták azok a régészeti leletek, amelyek a várpalota és környezete földjéből kerültek napvilágra: az 1974-ben kiásott, töredékes állapotukban is gyönyörű gótikus szobrok, illetve az 1999-ben előkerült XIV. századi Anjou selyemkárpit. A középkori emlékek sorát XV. századi Mátyás király kori reneszánsz emlékek, majd a török hódoltság 1686-ig terjedő emlékei zárják le.

Különösen sokszínű az újkori anyag, amely Budának a török alóli felszabadulásától, 1686-tól készült tárgyakat foglalja magában: a kézműves céhek emlékeit, mesteri kidolgozású órákat, bútorokat, finom nemesfém dísztárgyakat, ötvös remekeket, porcelán-, üveg- és ezüstedényeket, női ruhákat és térképeket. Pest városszépítésének építészeti rajzait, a XX. század elejének remek plakátjait, s végül a gazdag fényképtár néhány különlegességét. A múzeum képtára gyűjti Pest, Buda és Óbuda régi városképeit, jeles polgárok és városi tisztségviselők portréit, a barokktól kezdve a főváros szobrászati emlékeit s különösképpen a legutóbbi évtizedek festészetét reprezentáló alkotásokat.
Időszaki kiállítások
2020.07.31. - 2020.10.18. Lovasíjászok Budapest múltjából: a szkítáktól az oszmánokig
A kiállítás a Budapest területén az ókortól a kora-újkorig hosszabb-rövidebb időre megtelepedett lovas népek talán leghatékonyabb, egyúttal emblematikus fegyverének, a reflexíjnak a történetét és az íjkészítést tekinti át. Az információk és érdekességek mellett a kísérletező kedvű látogatók kipróbálhatják a különböző íjfogásokat, az íjászatot „lóhátról”, valamint egy 17.századi oszmán „edzőgépet” is. tovább
Állandó kiállítások
A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. tovább
Peron kiállítás
Budapest kincsei címmel az 1-es metró vonalán közlekedők válogatást láthatnak a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeiből, kiállításairól. tovább
A kiállítás a földszinten indul. Ebben a térben 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól a 19. század 60-as éveiig kísérjük nyomon az épület kiépítését. A kiállítás eddig olyan anyagot és történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Hosszú évek kutatási eredményei elevenednek meg a kiállított tárgyak, képek, fényképek, festmények nyomán. tovább
Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19-20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest? tovább