Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.02. - 2023.03.19.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
A főváros 1887-ben határozott saját múzeumának létesítéséről Aquincumban. Azóta is ott találhatók Budapest római kori elődjének emlékei. Ám a Budapesti Történeti Múzeum más épületekben is működik: a budai királyi várpalotában, ahol a középkori várpalota feltárt maradványai és a várostörténeti kiállítások, a Kiscelli Múzeumban, ahol viszont az elmúlt háromszáz év várostörténetének emlékei mellett a képzőművészeti gyűjtemények is megtalálhatók.

A Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményei három fontos csoportból tevődnek össze: régészeti leletekből, a várostörténet tárgyi anyagából és képzőművészeti alkotásokból. Több mint negyvenezer évesek a legrégebbi leletek. Egy újkőkori edény a termékenység-istennő képmását hordozza, egy bronzkori harang alakú edény gyönyörű formájával és dús díszítésével tűnik ki. A gazdag bronzkori anyagot agyagból készült gyermekjáték-edénykék, vallásos célra használt agyagtárgyak s egy bronzcsésze képviselik. Vaskori a kelta, immár fazekaskorongon készült urna, s a rómaiak közelségét mutatják az eraviszkusz edények.

Róma hódítását a fejlettebb civilizációt tükröző leletek képviselik: íróeszközök, földmérő eszközök, egy különlegesen ritka hordozható orgona, falfestmények és mozaikpadlók életképekkel, egzotikus állatokkal, bronz- és kőszobrok, feliratos sírkövek, finom üvegedények, díszes kerámiák, választékos arany ékszerek.

A népek nagy vándorlásának korszakából szép mívű fibulákat, a szabad férfiak jelképének, a fegyveröveknek ezüst- és aranyozott bronzvereteit, aranyozott ezüstedényeket, arany fülbevalókat, színes üveggyöngyöket találunk a múzeumban. A magyar főváros területének kevés honfoglalás kori (IX-X. századi) leletét a tarsolylemezek pompás díszítésével rokon mintájú övveretek képviselik.

A középkorban királyi központtá vált helyen építkezések indultak meg, ezek közül a legnagyobb szabású volt magának a királyi várnak az építkezése. Minden uralkodó építette, bővítette, korszerűsítette. A mindennapi élet tárgyai - edények, kályhacsempék, pénzek - mellett a korszak művészeti színvonaláról alkotott képünket átformálták azok a régészeti leletek, amelyek a várpalota és környezete földjéből kerültek napvilágra: az 1974-ben kiásott, töredékes állapotukban is gyönyörű gótikus szobrok, illetve az 1999-ben előkerült XIV. századi Anjou selyemkárpit. A középkori emlékek sorát XV. századi Mátyás király kori reneszánsz emlékek, majd a török hódoltság 1686-ig terjedő emlékei zárják le.

Különösen sokszínű az újkori anyag, amely Budának a török alóli felszabadulásától, 1686-tól készült tárgyakat foglalja magában: a kézműves céhek emlékeit, mesteri kidolgozású órákat, bútorokat, finom nemesfém dísztárgyakat, ötvös remekeket, porcelán-, üveg- és ezüstedényeket, női ruhákat és térképeket. Pest városszépítésének építészeti rajzait, a XX. század elejének remek plakátjait, s végül a gazdag fényképtár néhány különlegességét. A múzeum képtára gyűjti Pest, Buda és Óbuda régi városképeit, jeles polgárok és városi tisztségviselők portréit, a barokktól kezdve a főváros szobrászati emlékeit s különösképpen a legutóbbi évtizedek festészetét reprezentáló alkotásokat.
Időszaki kiállítások
2022.12.08. - 2023.04.06.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
1974 februárjában váratlanul egy egész szoborcsoport tárult a felfedező kutatók szeme elé. A középkori magyar királyi udvar azon művészeti alkotásai kerültek elő, amelyekről azt hitték a kutatók, hogy örökre elpusztultak és csupán a fantázia tudja ismét felidézni őket. tovább
A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben találtuk meg a kútban, több, szintén selyemből készült textil lelettel együtt. Az iszap megőrizte az anyagot, de a festéshez használt színezékek károsodtak. tovább
Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19-20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest? tovább
A kiállítás a földszinten indul. Ebben a térben 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól a 19. század 60-as éveiig kísérjük nyomon az épület kiépítését. A kiállítás eddig olyan anyagot és történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Hosszú évek kutatási eredményei elevenednek meg a kiállított tárgyak, képek, fényképek, festmények nyomán. tovább