Az épületről

Szentes szívében, a Csongrádra vezető út mellett terül el a Kurcától övezett Széchenyi-liget, a város legnagyobb kiterjedésű parkja. Létesítését 1860-ban gróf Széchenyi István emlékének megőrzésére határozták el.

A természetvédelem helyi oltalma alatt álló park közepén található az U alaprajzú, klasszicizáló stílusú múzeumépület, mely 1870-ben vendéglőnek épült, de három évvel később eredeti funkciója már meg is szűnt. 1913-ban az épület egészét birtokba vették a múzeumi gyűjtemények.

A múzeum története

A szentesi múzeumot korán, a szegedi megalakulását követően mint-egy hét évvel, 1894-ben hozták létre. Tudományos alapon nyugvó, szervezett szakmai tevékenységet 1897-től végez, amikor a korábbi múzeumi egylettől a működtetést átvette a Csongrád-vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat.

Szentes város 1883-1950 között volt Csongrád vármegye székhelye. A szentesi Csongrádvármegyei Múzeum (1913-1950) megalakulása óta kettős szerepkörben működött. Egyrészt az akkori teljes Csongrád vármegyében mentette a régészeti örökséget, másrészt a megyéhez, a térséghez, a városhoz kötődő történeti, képzőművészeti és néprajzi értékek felhalmozásában és bemutatásában jeleskedett.

Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga országos viszonylatban, a megye-székhelyi múzeumok között az előkelő középmezőnyben foglal helyet. 1951-ben nevezték el Koszta József festőművészről.

Az egykori megyei, majd 1975-től területi múzeum irodái, néprajzi gyűjteménye és az állandó kiállítások (helytörténet, néprajz, képzőművészet) 2006-ban átköltözött a volt megyeháza (Szentes, Kossuth tér 1.) felújított épületébe. 2009-ben a régi múzeumi épület felvette a múzeumalapító Csallány Gábor nevét.

A Csallány Gábor Kiállítóhely kínálata

Jelenleg a ligeti épület funkciója kettős.

Egyrészt benne található a Csallány Gábor Kiállítóhely, mely állandó (Régészeti Látványtár) és időszaki kiállításoknak ad otthont.

Másrészt az épületben működik a szentesi múzeum (1950-től Koszta József Múzeum) fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye, néhány gyűjteményi raktára és a TIOP-1.2.2-08/1-2009-0065 projekt segítségével kialakított természettudományos profilú múzeumpedagógiai oktatóterme, melyben a tanulni vágyók élményszerűen, az eredeti műtárgyak közelségében, a korszerű természettudományos mobil laborok, a digitális technika segítségével ismerhetik meg a művészi alkotásokat, a történelmet és a környezetet.

2011-ben az épületet a TIOP-1.2.2-09/1-2010-0046 projekt keretében korszerűsítettük. Kialakításra került egy régészeti tömörraktár, egy látogatható képzőművészeti látványraktár, és a régészeti látványtár. Anyaguk megismerését a látogatók által önállóan használható, kutatásra is alkalmas digitális adatbázis teszi teljessé.