Eseménynaptár
2022. január
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2022.01.29. - 2022.01.29.
Budapest
2022.01.29. - 2022.01.29.
Budapest
2022.01.29. - 2022.01.29.
Budapest
2022.01.29. - 2022.01.29.
Gyula
2022.01.29. - 2022.01.29.
Gyula
2022.01.29. - 2022.01.29.
Gyula
2022.01.29. - 2022.05.22.
Budapest
2022.01.29. - 2022.02.28.
Dunaújváros
2022.01.28. - 2022.01.28.
Budapest
2022.01.28. - 2022.01.28.
Debrecen
2022.01.28. - 2022.03.13.
Budapest
2022.01.28. - 2022.04.10.
Tatabánya
2022.01.27. - 2022.01.27.
Sepsiszentgyörgy
2022.01.27. - 2022.01.27.
Balassagyarmat
2022.01.27. - 2022.02.27.
Sepsiszentgyörgy
2022.01.22. - 2022.02.11.
Győr - Ménfőcsanak
2022.01.21. - 2022.02.25.
Székesfehérvár
2022.01.21. - 2022.03.13.
Miskolc
2022.01.21. - 2022.02.27.
Miskolc
2022.01.20. - 2022.04.02.
Gyula
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum - Szlovák Tájház - Kiskőrös
A Tájház épülete
Cím: 6200, Kiskőrös Szent István utca 23.
Telefonszám: (78) 414-255, (78) 312-566
Nyitva tartás: K-V 9-12, 13-16
Kiskőrös újkori történetében kiemelkedő szerep jutott a szlovákságnak. A török dúlás idején Kiskőrös is elnéptelenedett, lakói vagy a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek, ezért a további élet feltételeit újra kellett teremteni. Ezt felismerve a Wattay földesúri család Magyarország akkori felföldi vármegyéiből telepeseket hozatott ide. A Túróc, Hont, Nyitra, Árva és Pozsony vármegyékből idekerült családok evangélikus szlovákok voltak, akik magukkal hozták és megőrizték szokásaikat, vallásukat és nyelvüket, és ezzel párhuzamosan alkalmazkodtak az itteni körülményekhez is.

A település azóta is magán hordozza a szlovák jelleget. Az idősebb generáció viseletében, nyelvében, vallásában máig őrzi identitását, a fiatalabbak maradéktalanul már csak vallásukat tartják, a nyelvet alig beszélik, egyéb területeken pedig inkább csak kulturális és néprajzi hagyományőrzés formájában él tovább. Az ide települt lakók kialakították a vallásgyakorlat és az oktatás színtereit, templomot és iskolát építettek, fontos volt számukra a magyar nyelv elsajátítása is, így hamar bevezették a rendszeres magyar nyelvű istentiszteleteket is.

A szlovákság alkalmazkodott az itteni megélhetési lehetőségekhez is, szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással és szőlőműveléssel foglalkozott. Hamar kapcsolatba került az itt honos népművészeti szokásokkal, kézimunkáikba belekerültek a kalocsai motívumok is, használati tárgyaik kiegészültek a környék fazekasai által készítettekkel. Így napjainkra már inkább népművészeti és néprajzi tár az összegyűjtött anyagok többsége. A megmaradt népviselet azonban tisztán szlovák.

A több mint 280 éve itt élő emberek életmódja, gondolkodása és kulturális szokásai tárgyiasságukban is méltó hagyaték a későbbi koroknak. Így gazdag és hiteles gyűjtemény szolgál kutatható forrásként, emlékidézés alapjaként és történeti szemléltetésként az utókor számára.

A Szent István u. 23. számú háromosztatú, nádtetős, nyitott kéményes parasztházban tekinthető meg a középparasztság életkörülményeit, gondolkodását, kultúráját, tárgyi világát bemutató kiállítás.

Kispálné dr. Lucza Ilona
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Az épület beltéri kiállításai közül a tisztaszoba az ünnep-napok hangulatát idézi. Itt tekinthető meg a vetett ágy (különleges alkalmakkor használt ágyneműkkel). Emelkedett hangulatával a díszített sarokpad és a kézi szövésű terítővel letakart asztal tűnik fel, a gerendába vert szögeken sorakoznak a népviseleti szoknyák legértékesebb darabjai. tovább