Eseménynaptár
2023. június
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2023.06.03. - 2023.06.03.
Budapest
2023.06.03. - 2023.06.03.
Szekszárd
2023.06.03. - 2023.06.03.
Szekszárd
2023.06.02. - 2023.06.04.
Eger
2023.06.02. - 2023.06.02.
Szekszárd
2023.06.02. - 2023.06.04.
Fehérvárcsurgó
2023.06.02. - 2023.06.02.
Budapest
2023.06.02. - 2023.07.02.
Budapest
2023.05.31. - 2023.05.31.
Budapest
2023.05.31. - 2023.05.31.
Kecskemét
2023.05.31. - 2023.05.31.
Kecskemét
2023.05.26. - 2023.09.17.
Pécs
2023.05.26. - 2023.09.03.
Budapest
2023.05.26. - 2023.06.26.
Makó
2023.05.26. - 2023.07.26.
Budapest
2023.05.21. - 2024.03.31.
Vác
2023.05.19. - 2023.09.30.
Dunaújváros
2023.05.19. - 2023.06.16.
Székesfehérvár
2023.05.18. - 2023.10.01.
Budapest
2023.05.18. - 2023.06.18.
Szekszárd
Károlyi-Palota - Vármegyeháza - Szegvár
Károlyi-Palota - Vármegyeháza
Cím: 6635, Szegvár Kossuth tér 1.
Telefonszám: (70) 607-3295, (1) 202-6288
Nyitva tartás: IV.1-XI.30.: Sze-V 10-18
Az Alföldön, a Kurca és a Kórógy partján, a Tisza és egy holt-Tiszaág közelében fekvő Szegvárt, Csongrád megye egykori székhelyét, a vizek falvának is nevezik. Neve világszerte ismert a régészek körében. Ásatások igazolják, hogy a község területe és környéke már 7-8000 évvel ezelőtt lakott volt. A vidéken feltárták a délről észak felé vándorló, mediterrán eredetű, állattenyésztő-földművelő, ún. Kőrös-kultúra emlékeit. Szegvár környéki ásatáson került elő az ún. Szegvár-Tűzkövesi Sarlós Isten szobra, amely az archeológusok között igazán világhírűvé tette Szegvárt és vidékét. Az ülő istenfigura a neolitikum második felében, Kr. e. 4450-4035 körül ezen a területen élő, mediterrán eredetű Tiszai-kultúra páratlan fontosságú emléke.

Szegvár első fénykora és a püspöki palota helyén álló kastély megépítése is Dóczi János (1506-1534) királyi főkamaráshoz köthető, aki 1527-től Szapolyai János kincstartója lett. Ásatások igazolják, hogy birtokközpontjául szolgáló szegvári kastélyának 1726 és 1728 közé eső építésekor Károlyi Sándor felhasználta a korábbi, Dóczi-féle kastély maradványait.

1768-ban gróf Károlyi Antal megvételre ajánlotta fel az akkor már leromlott állapotú épületet a vármegyének. A kutatók jelenleg nem értenek egyet abban, hogy az 1768-ban felmért kastély 1768 és 1773 közötti átépítésével, vagy egy teljesen új épület megépítésével alakították-e ki a vármegyeházát, amely a kastélyban 1773 és 1883 között működött.

(Részlet a Bardi Terézia - Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)