Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Nádasdy-Kastély - Nádasdladány
A kastély bejárata
Cím: 8145, Nádasdladány Kastély park 1.
Telefonszám: (22) 590-015, (1) 202-6288
Nyitva tartás: V.1-X.31.: Sze-V 10-18
A nádasdladányi Nádasdy-kastély a 19. század második felének legjelesebb magyarországi kastélyai közé tartozik. Gróf Nádasdy Ferenc (1842-1907), a jelentős történelmi család sarja építtette. A falu, mely nevét is a családról kapta, nagy kiterjedésű dunántúli birtokaik középpontja volt. Kastélyához Nádasdy Ferenc a késő középkori angol Tudor- (Erzsébet-) stílust választotta. Az ok a Tudor-stílus jellegzetesen angol mivoltában rejlett, amely a modernizálódott, ám befolyását megőrző arisztokráciára és az ősi dicsőségre utalt, továbbá - a Nádasdy-család esetében - valószínűleg a magát angol eredetűnek vélő család továbbélő hagyományára is. Nádasdy Ferenc építésze, a bécsi képzettségű, de Budapesten működő Linzbauer István angol mintakönyvet használt, Joseph Nash: The Mansions of England in the Olden Times című munkáját.

A munkálatok 1873-ban kezdődtek, az épület 1874-ben tető alá került - ezt a szélzászló évszáma bizonyítja -, 1876-ban pedig lényegében készen állt, Néhány fontosabb helyiség belső kialakítására azonban csak az 1880-as évek első felében került sor. Az eredeti tervező, Linzbauer ekkor már nem élt. Egy másik építész, Hauszmann Alajos, a budapesti Műegyetem professzora vette át a munka irányítását. Három terem kialakítását végezte el: az angol stílusú, nyitott fedélszékkel fedett ősök csarnokáét, a faburkolatos könyvtárét és a gótikus, bordás boltozatú kápolnáét.

(Részlet a Bardi Terézia - Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)