A komlódtótfalui Becsky Kossuth-kúria jellegzetes példája a magyarországi közép- és kisnemesi otthonoknak. Komlódtótfalu Magyarország észak-keleti vidékén, a Szamos mentén fekszik.

Mint neve is mutatja, eredetileg két, önálló település összeolvadásából jött létre. Tótfalu eredeti, középkori neve a tölgyfa szláv megnevezéséből származó névalak, először 1312-ben jelenik meg a magyarországi oklevelekben, amikor a birtokaikon osztozkodó Csák nemzetség tagjai felsorolják a tulajdonukban lévő területeket. Tótfalunak azonban először 1438-tól nevezik, utalva arra, hogy a faluban szláv népesség is lakott. Komlód neve egy odavalósi nemes megnevezésében tűnik fel először okleveleinkben, 1337-ben: a nemes 22 márka kölcsönt vett fel a tőle lefoglalt Komlód felének kiváltására. A településnév a komló magyar megnevezéséből származik.

A falu a XV. században már a Becsky-család birtokaként bukkant fel az oklevelekben. A XIX. század végéig Komlódtótfalut birtokló ág egyenes ágon egészen a XVI. században élt Becsky Sebestyénhez vezethető vissza. A ma is álló kúriépületet a Becsky-család a XVIII. század közepén építtette, mivel azonban Becsky György komlódtótfalui kúriájukból keltezte leveleit, minden valószínűséggel feltételezhető, hogy már korábban is állt kúriájuk a faluban. A családi iratok között eddig a kutatás sajnos nem talált építkezésre vonatkozó adatot.

(Részlet a Bardi Terézia - Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)