Eseménynaptár
2023. június
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2023.06.08. - 2023.06.08.
Tatabánya
2023.06.08. - 2023.08.27.
Budapest
2023.06.03. - 2023.06.03.
Budapest
2023.06.03. - 2023.06.03.
Szekszárd
2023.06.03. - 2023.06.03.
Szekszárd
2023.06.03. - 2023.08.03.
Szentes
2023.06.02. - 2023.06.04.
Eger
2023.06.02. - 2023.06.02.
Szekszárd
2023.06.02. - 2023.06.04.
Fehérvárcsurgó
2023.06.02. - 2023.07.02.
Budapest
2023.06.02. - 2023.06.02.
Budapest
2023.06.01. - 2023.07.01.
Szekszárd
2023.06.01. - 2023.12.31.
Budapest
2023.05.31. - 2023.05.31.
Budapest
2023.05.31. - 2023.05.31.
Kecskemét
2023.05.26. - 2023.11.30.
Budapest
2023.05.26. - 2023.06.26.
Makó
2023.05.26. - 2023.09.03.
Budapest
2023.05.26. - 2023.07.26.
Budapest
2023.05.26. - 2023.09.17.
Pécs
Károlyi-Kastély - Füzérradvány
A kastély épülete
Cím: 3993, Füzérradvány Kossuth L. utca 4/a
Telefonszám: (47) 370-036, (1) 202-6288
Nyitva tartás: V.1-X.31.: Sze-V 10-18
Füzérradvány kis falu Magyarország észak-keleti részén, a nagyrészt erdővel borított Hegyközben, az egykori Abaúj, illetve Abaúj-Torna vármegyében, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Neve eredetileg Radvány volt, de már a XIX. században Füzérradványnak is nevezték.

A település eredetileg Füzér várához tartozott, s az Árpád kortól a XVII. századig többször gazdát cserélt. 1670-ben, a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta Nádasdy Ferenc összes javait, beleértve az akkor zálogban nála lévő Füzért és tartozékait is. Ez utóbbiakat 1686-ban Károlyi László kapta meg, királyi adományként. Ekkor fonódott össze több mint két és fél évszázadra a füzérradvánvi kastély sorsa a Károlyi-családéval. A XVI-XVII. században a Károlyiak jelentős szerepet játszottak Magyarország történetében, és kedvező házasságkötések révén az ország legelső családjaival kerültek rokonságba.

1827-ben a füzérradványi uradalom Károlyi István birtokába került. Károlyi Istvánnak két fia közül Ede örökölte az addig országos viszonylatban jelentéktelen füzérradványi épületet és parkját. Nagyszabású építkezést kezdeményezett, amely a maga kategóriájában a legjelentősebbek közé emelte a kastélyt. A két évtizeden keresztül, több szakaszban folyó építkezés tervező építésze Ybl Miklós volt, Károlyi Ede apjának uradalmi építésze.

A mai állapot természetesen sokban eltér Ybl tervétől, mivel Károlyi Ede mint műkedvelő építész azt többször módosíttatta. Károlyi Ede örököse fia, László lett, aki a XIX-XX. század fordulóján a kastély belsejére is kiterjedő átalakításokat végeztetett az épületen. A legjelentősebbek az ajtókeretek, a kandallók beépítése és a szobák pazar berendezése. Élete vége felé azonban a betegeskedő Károlyi László visszahúzódott fóti birtokára, így a kastély lakó nélkül maradt.

Az 1930-as években Windischgrátz Mária Magdolna, Károlyi László fiának, Istvánnak a felesége talált megoldást az épület hasznosítására: javasolta, hogy működtessék luxusszállóként. Az előkészületeket kővetően - áramot vezettek be a kastélyba, minimális, de szükséges átalakításokat végeztek - a Kastélyszálló 1938. május 8-án nyílt meg. Ezt azonban Károlyi László már nem érte meg. A kastélyt fia, István örökölte. Az intézmény sikeresen működött, és az 1945 előtti Magyarország népszerű kastélyszállójához, a lillafüredi Palotaszállóhoz hasonló népszerűségre tett szert.

(Részlet a Bardi Terézia - Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)
Állandó kiállítások
Enteriőrök, trófeák, könyvtárszoba, ebédlő, grófi szalon, hálószoba, márványmedencés fürdőszoba.

tovább