A falu közepén álló Diószegi-ház legutolsó átépítési dátuma 1888. Az önkormányzat kezdeményezésére 1994-96-ban az épületet eredeti állapotának megtartásával felújították, most a környék jellegzetes életformáját, emlékeit, tárgyait idézi.
Az íves boltozatú, keskeny folyosójú épület konyhája már nem "füstös", hanem szabadkéményes. A folyosóról is beléphetünk az utcai "tiszta" szobába, mely szokatlanul nagy terű, legalább két generáció lakott benne együtt. A szoba sarkos elrendezésű, hagyományos Balaton-felvidéki parasztszoba. A sarokban áll a sarokpad, előtte az asztal, körötte a hátas székek. Két felvetett ágy is áll a szobában, szekrény és a tulipántos láda. A kályha mellett áll a karosszék, amibe csak a családfő ülhetett. Megtaláljuk itt a zöld szemeskályhát, mely igen jellegzetes a Balaton-felvidéken és a Bakonyban. A kályhát a konyhából fűtötték.

A díszítés, így a falakon elhelyezett képek, a textíliák, kiegészítő tárgyak egy parasztcsalád szokásaihoz, hagyományaihoz, ízléséhez illeszkednek. A berendezésnél a mindennapi élet apró tárgyai is helyükre kerültek, a szekrény tetején ott állnak a befőttek, az alma, birsalma. Külön figyelmet érdemel a szobai falba épített falitéka, és annak díszesen faragott ajtaja. Itt a család számára értékes tárgyakat őrizték.

A konyhában általában - és így itt is - kevés a bútor, csak a legszükségesebbek, egy asztal és egy kászli kap helyet. Általában minden a falakon és padkákon van. A kemence teteje is tele van rakva edényekkel, eszközökkel. A tűzikutya alatt tüzelni lehetett és rá lehetett tenni a lábast, fazekat. A kenyérsütés eszközei - a szénvonó, a pemet és a sütőlapát - a hátsó falhoz támaszkodnak. A kemence padka első sarkában áll a beépített katlan, amelyben vizet forralhattak vagy nagyobb mennyiségű ételt főzhettek.

A konyhát az elülső pitvartól hatalmas méretű szemöldökfa választja el, amin a szokásoknak megfelelően tányérokat, cserépedényeket tartottak díszítésül. A pitvarban a kamra bejárata mellett látható a vizes-pad, rajta az edényekkel. Mellette a konyhai kászli, rajta érdekes tárgy a színes üvegből készült légyfogó. Már modernebb tárgy a lavórállvány az alumínium lavórral, felette falvédők - gondosan választott, építő tanulságú feliratokkal.

A kamra kettős funkciójú, részben a gazdasági eszközök tároló helye, másrészt kiegészítő alvóhely. Az ajtóval szemben ott áll a dikó, a házilag készített alvóalkalmatosság. Az eszközök közül itt sorakoznak a disznóvágáshoz szükségesek, és a kevésbé gyakran használtak, vagy amelyek nem fértek el a konyhában. Némely tartósabb ételnek, szalonnának zsírnak is ez a helye, itt tárolták a befőtteket. A kamrában tartották a mosás eszközeit, a teknőt és a sulykolót is.

A pince a háznál, ahogy illik, nem borospince. A présház és pince helye a hegyben van. A leggazdagabbak tartottak csak a háznál is bort, meg a legszegényebbek, akiknek nem volt pincéje. Ez a pince a terménytároló és a szerszámok, földművelő eszközök helye.

Lovas György