A tájház épülete a múlt század közepén épült. A tulajdonos Petrik család ebben az időben a szegények közé tartozott Dunaegyházán. Az épület a szegény paraszti házak tipikus példája. Ebben az időben az itteni házak a hagyományoknak megfelelően vertfallal készültek. A Petrik ház is vertfalú, tetőszerkezete a környéken található fából készült és náddal fedték be, mely a település körüli mocsárban bőven akadt.

Ez a ház szoba, konyha, belső kamra elrendezéssel épült, apró udvarral, ahol még hajdan helyet kapott az állattartáshoz nélkülözhetetlen istálló és fészer is. Ma a lakóépület mellett egy fészer található, ahol a szénásszekér, a század elejéből származó tűzoltó autó, kukoricadaráló, egy faeke és más szerszámok is helyet kaptak. Az udvaron állítottuk ki a régi temetőből származó sírköveket és kopjafákat, ezek szlovák családok síremlékei, de már a feliratozásuk magyar.

Az első és a hátsó szoba a konyhából nyílik, ezt egy bolthajtás választja el a konyha hátsó részétől. A konyha hátsó része felett található a szabadkémény, a konyhai padka és az első szobába nyúló kemence. A kamrába nyúló kemencét már lebontották. A konyhai padkán sorakoznak a konyhában használatos tárgyak. A bogrács, krumplinyomó, pogácsaszaggató, mozsár, sótartó, tésztaszűrő, paradicsompasszírozó. A szembe-padkán a tejesköcsög, boroskancsó, konyhai eszközök. A kemence ma is használható állapotban van. Érdekessége, hogy a nagyszobában a kemencébe betorkolló, vályogból épített sparhelt található, amit a nagyszobából tudtak tüzelni. Így a téli hidegben nem a szabadkémény alatt, hanem a nagyszobában főztek. Ehhez hasonló kemence kivitelezés a környéken sehol sem található.

Az épület jellegzetessége, ami a szegényparaszti házaknál mindennapos volt: a döngölt agyagpadló. Egyszerű volt elkészíteni, az alapanyag a faluszéli agyaggödrökben (helyi nevén Jamiszkán) adott volt, karbantartása és tisztántartása sem igényelt különösebb fáradtságot. Söprés után kevés homokkal felszórták, locsolókannával különböző mintákat formáztak a homokra.

A lakószobában 6 személy lakott, mely elég szűkös volt. Ma a nagyszobában ágy, sublót, sarokpad asztallal, bölcső és népviseletet bemutató bábok láthatók. A mestergerendán a helyi hagyományoknak megfelelően a család bibliái, énekeskönyvei vannak elhelyezve. Lehetőségeinket figyelembe véve igyekeztünk minél több megmaradt háziszőttest összegyűjteni, de sajnos így sem teljes a gyűjtemény.

A konyhából nyílik a belső kamra is. Ez a helyiség élelmiszerek és eszközök tárolására szolgált. Itt ált a szalonna, egyéb füstölt húsnemű, ide rakták azokat a konyhai eszközöket is, melyekre nem volt mindennap szükség. Ma a kamrában középen egy tulipános láda, a fal mentén pedig konyhai eszközök: szilvalekvárfőző, hurkatöltő, mozsár, szakajtó, tejszűrő, sajttál, 4 falábon álló krumplinyomó találhatók. Kosárkészítéshez szerszámok és kész kosarak is maradtak ránk. Egy nagy, bádogból készült nádvágó csizma is látható.