Kisnyárád dombok karéjában meghúzódó festői szépségű település. A falu nevét az írott források először 1285-ben említik, a dátum Árpád-kori településről tanúskodik. A lakosság többsége - a 2. világháború utáni kitelepítés ellenére - német nemzetiségű, identitásukat és hagyományaikat több generáción keresztül megőrizték és ma is ápolják.

Az idelátogatókat 1777-ben épült barokk templom várja, melynek védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint a közelmúltban felújított Kálváriadomb. Kellemes séta után megtekinthető még a Kápolna, mely a legendáiról ismert Csodaforrás mellett található, a helybéliek az Iván napi búcsúkor zarándokolnak oda.

Az 1993-ban felavatott Falumúzeumban megelevenedik a múlt. Kiállításának anyaga lelkes helyiek gyűjtése, sok társadalmi munkával tették rendbe az egykori iskola épületét, és rendeztek be helyiségeiben helytörténeti gyűjteményt.

Az egyik szobában mezőgazdasági eszközöket állítottak ki, terményaprítókat, morzsolókat, de lószerszámokat, óriási lovas szánt is láthat itt a betérő. A textilfeldolgozás eszközei is itt találhatók.

A középső szobában az egykori tisztaszoba bútorzatát és tárgyait helyezték el. A konyha berendezése is a múlt század harmincas éveinek hangulatát idézi.

A településen számos kulturális program szórakoztatja a helybélieket, illetve az idelátogatókat, mint például a svábbál, a gyermeknap, a szüreti mulatság, a falunap.