Lovasberényben 1993-ban megalakult egyesület, a Lovasberényi Faluvédő Polgári Kör, röviden Falukör a község hagyományinak, néprajzi és helytörténeti értékeinek felkutatását és őrzését, ezen keresztül az ifjúsági identitástudatának alakítását tűzte ki célul. 1995 óta helyi gyűjtésű tárgyakkal, bútorokkal berendezett Faluházat tart fenn.

A tornácos parasztház lakrészében század eleji szoba és konyhabelső látható. Az udvarról a tornácon keresztül a konyhába lépünk. Itt kaptak helyet a Csákvár (szomszéd község) jellegzetes vörös színű zöld-fehér mázzal díszített agyagedényei: aratókorsók, tejesköcsögök, lekváros köcsögök, stb.. A fazekasok elmondásai szerint lovasberényiek is bedolgoztak a csákvári fazekas céhekbe.

Őrzünk magángyűjteményből hozzánk került felvidéki agyagedényeket is (pl: Huszt 1870 feliratú köcsögöt). Agyag tárgyak legbecsesebb darabja egy a szőlőhegyen előkerült római kori mécses. A szőlőművelés két öreg darabját is itt mutatjuk be a látogatóknak: a fából készült szőlődarálót, és a címeres üveges szénkénegezőt.

Lovasberényben a kenderfeldolgozásnak is nagy hagyománya volt. A kenderföldeken termesztett kendert a verebi út menti Kendertóban áztatták, s a helyi takácsok és háziasszonyok dolgozták fel. Kiállításunkban ezért szerepel néhány tiloló, egy gereben és több különféle rokka is.

A tisztaszobában kaptak helyet a paraszti öltözék ruhadarabjai: gyolcsgatya, bőszoknya, bécsi kendő, beliner kendők, katonakabát, kucsma, csizma sámfával, stb.. Legértékesebbnek tartott darabunk egy fekete bársony menyasszonyi blúz. Ugyancsak itt láthatóak a mosás vasalás varrás régi tárgyai: sulyok, mángorló, szenesvasaló, stoppolófa, varrógép, stb..

A gyűjteményben több faragott bútor is található (szekrények, ágyak, székek), a székek közül több valaha a helyi Cziráky-kastély bútordarabja volt. A dolgozószoba szerűen berendezett kisszobában kaptak helyet a helytörténeti érdekességű könyvek és a helyi gyűjtésű iratok, legérdekesebb könyvünk a "Himmel Schlüssel" című német nyelvű gót betűs imakönyv a ház 1864-ből. Volt tulajdonosa Fülöp Antal (az épület néhai lakója) valószínűleg az 1720-as években betelepült német ajkú lakosság gyermeke, akinek unokái már anyanyelvként nem a németet, hanem a magyart tanulták.

Legrégebbi könyvünk Halotti énekek (református) könyv 1848-ból. Volt tulajdonosa Tóth Mihály presbiter. Ugyancsak az övé volt 1868-ból származó nagy Biblia. A lovasberényi zsidóságnak állít emléket Neumann Sándor 1912-ben megjelent könyve "A lovasberényi zsidó hitközség története" címmel.

Néhány irat a falon keretben látható, köztük viaszpecsétes, melyen Lovasberény régi pecsétje "Fejér Vármegye Lovasberény község 1765" felirattal, középen az igazság istennőjének (Justicia) alakjával látható. (1765 Lovasberény mezővárossá avatásának évszáma.) Justicia istennő alakjának megjelenése községi pecséten az országban egyedülálló, valószínűleg Cziráky Antal gróf országbírói rangjából eredt. A Falukör pecsétjének díszítésére szintén a Justicia-alakot választotta, így mentve meg a feledéstől ezt a gazdag jelentésű szimbólumot.