2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

Falumúzeum - Sajóhídvég
Falumúzeum
Cím: 3576, Sajóhídvég Rákóczi F. u. 27.
Telefonszám: (49) 459-823
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
1990 őszén, az első szabadon megtartott demokratikus választás után, a képviselő testület alakuló ülésén Takács Győző képviselő vetette fel, "jó lenne egy falumúzeumot létrehozni községünkben". A képviselők egy részének az volt a véleménye, hogy ezzel már elkéstünk, mert sok minden tönkrement és sok dolgot összeszedtek a falunkban. Mások szerint a 24. órában vagyunk a megvalósításában.

A képviselőtestület következő ülésén a Rákóczi út. 47. szám alatt üresen álló pedagógus szolgálati lakást jelölte ki a Falumúzeum épületeként. Az épületet még át kellett minősíteni, a hosszú jogi procedúra fél évig tartott, tavaszra született meg a döntés, hogy az épület Falumúzeum céljára használható.

Ezután a Hídvégi Hírekben felhívást tettek közre, a Múzeum anyagának gyűjtésére, tárgyi adományokat kértek lakosainktól. A gyűjtést Osvárth Pálné és Takács Győző szervezte, segítették őket a pedagógusok és a fiatalok is. Bújták a padlásokat, kutattak a régi lomok között. Gyorsan gyűlt az anyag, hónapról hónapra. Közzétette lapunk az adományozók nevét, megköszönve azt. A szomszédos községekből is kaptunk adományokat, (szövőszék, szánkó, festmény, tányérok,) a néprajzi emlékek mellett sok régi fényképet is ideadtak lakosaink. Sokan még a családi fotókat is felajánlották a gyűjtemény számára.

A fényképeket a Budapesti Közlekedési Múzeumtól kapott tablókon helyeztük el. Az önkormányzat karbantartói az épület külső- belső meszelését és az ajtók ablakok mázolását végezték. Lelkes emberek virágokat ültettek az épület előtti virágágyásokba. Nagy készülődés volt falunkban, hiszen az önkormányzat képviselő testülete az első falunap megrendezéséről döntött, amely akkor Anna napra esett.

Az első falunap mozgósította leginkább községünk lakosságát, készült rá mindenki. Elérkezett a nagy nap, 1991. július utolsó vasárnapja, kicsit borongósan, esősen. De a lelkes fiatalok végigtáncolták az utcát. Községünk fennállásának 750. évfordulójára kopjafás emlékművet, emlékparkot avattunk. A park avatása után az ünneplők serege a múzeumhoz vonult. Itt népdalokkal és népi tánccal folytatódott az ünnepi műsor, majd Takács Győző mondott ünnepi beszédet, azt követően Kerékgyártó János polgármester úr felavatta Sajóhídvég Falumúzeumát, melyet igen rövid idő alatt lelkes adományokkal hozta létre községünk lakossága.

Az 1991-és avatása óta több százan látogatták, és a látogatók elismeréssel szólnak róla, ezt tanúsítják az emlékkönyvbe jegyzett lelkes, dicsérő sorok. A környékbeli települések iskoláiból is jönnek, osztályok, csoportosan megtekinteni régi életünk emlékeit. Az első falunapra való készülődés során végzett közös munka (a múzeum anyagának gyűjtése, rendezése, takarítása, környezet rendezés,) egy olyan kis közösséget kovácsolt össze, akik 1992 őszén 24 fővel megalakították a Sajóhídvégi Széchenyi István Faluvédő és Faluszépítő Egyesületet. Egyesületünk az alapszabályzatában védnökséget vállalt a Falumúzeum működtetésére, anyagának bővítésére. Ezt a munkát évek óta töretlenül végezzük. Takarítunk, rendezünk, és falunapokon ügyeletet adunk, az alkalmi bemutatókat is mi bonyolítjuk, vezetjük a látogatókat.

Falumúzeumunk anyaga az eltelt 10 év alatt folyamatosan bővült. Kemence kicsinyített mását építettük (színdarab kelléke volt, 1994.) a szövőszéket Marcisné Nagy Erzsébet működésbe hozta. Fábián Győzőné egy gyalupadot adományozott, amely özv. Nagy Lászlóné hagyatéka volt, asztalos szerszámokat helyeztünk el rajta. Sok tárgyunk van raktárban és sok fénykép, régi irat marad helyhiány miatt elzárva. A mezőgazdasági eszközöket bemutató garázs is megtelt már.

Sok település meg irigyelheti Sajóhídvég tárgyi, írásbeli emlékeinek gazdag gyűjteményét, méltán büszkék lehetünk rá. Vigyázzuk, óvjuk és gyarapítsuk e szép gyűjteményt az utókornak, gyermekeinknek!

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."

Tamási Áron